350 évvel a párizsi ősbemutató után ma este a kassai Thália Színház színpadán – az évad második bemutatójaként – Moliére Mizantróp című szomorú vígjátékát állítják színpadra Czajlik József rendezésében.
Kassán időszerűnek tartják ezt a darabot, mert szembesíteni lehet általa a nézőt azzal, hogy miként erodálódik egy olyan közösség, mely álságos érdekre, hazugságra épült. Mizantrópot – vagyis az embergyűlölő Alceste-t – Petrik Szilárd alakítja.
,,A társadalmi igazságtalanságok olyan mértékben átszövik az ember életét és olyan mértékben gyakorolnak rá hatást, hogy valóban: vagy belebetegszik, vagy cinikussá válik, vagy kilép belőle.Kerültem már ilyen helyzetbe, hogy nő játszott velem. Hát melyik férfivel nem játszott még nő?! Ennek a feldolgozása irgalmatlanul nehéz. Mizantróp sok sebből vérzik: szerelmi szál, a társadalmi szál és a saját egója, a saját fixa ideáinak a csapdájában vergődik. Tehát ez legalább három nagy nyílt seb.” ‒ árulta el portálunknak Petrik Szilárd, színművész.
A Thália Színház igazgató-főrendezője Mizantrópot ilyennek látja:
,,Egyén, aki felelős a társadalomért, és tartozik egyfajta felelősséggel a társadalom irányába és önmaga irányába. konfliktusba kerül azzal a közösséggel, amiért tennie kellene, és megpróbál belőle kivonulni. Másrészt van benne egy szerelmi szál, ami egy se veled, se nélküled, nagyon erős szerelmi kötődésnek a kínja-keservei közt való vergődést jellemzi.” ‒ magyarázta Czajlik József, rendező.
A szerelmi sebek osztogatója a női főszereplő, Celimene, aki társadalomnak egy olyan központi figurája – az ún. gran kokett, az első ilyen kokettáló nő az irodalomban, amit így Moliere megjelenít, aki állandóan arra törekszik, hogy a férfiak középpontjában legyen.
,,Kifigurázza a kor embereit és ezen szórakoznak az ő kis lakásában, ahol ezek a találkozók szoktak lenni.” ‒ mondja a Celimene szerepét játszó Varga Szilvia, színművésznő.
A darab mondanivalójának kibontása szempontjából az Ollé Erik, Szabadi Emőke, Latócky Katalin és a Madarász Máté valamint Nádasdi Péter által megformált mellékszereplőknek is fontos helyük van, mint ahogy Benkő Géza Oronte-jének is.
,,Mizantrópnak egy ellenlábasa, vetélytársa – meglepő erővel számára, hiszen nem feltételezi azt Mizantróp Oronte-ról, hogy akár férfiúi vetélytársa is lehet neki, tekintve, hogy a vágyuk közös tárgya ugyanaz a hölgy. Ezt csak később tudja meg Mizantróp.”
Mind e mellett Oronte egyik kulcsfigurája a darab bonyodalmain belül a dolgoknak, hiszen egy felfuvalkodott, piperkőc, nagyon gazdag, nagyon magas társadalmi pozícióban lévő buta, és önmagát kiváló írónak hívő ember.
A kassai előadás díszleteit Fodor Viola, a jelmezeket Őry Katalin tervezte. A zenét Lakatos Róbert szerezte. A darabot Petri György fordította, a szonetteket és a dal szövegét Csehy Zoltán írta. A dramaturg és rendezőasszisztens Forgács Miklós. Rendező: Czajlik József.
