Az 50 éves kassai Thália Színház jubileumi évadának harmadik bemutatóját tartják február 20-án. Czajlik József, a színház igazgatója fontosnak tartotta, hogy az ünnepi évadban a nagy palóc író, Mikszáth Kálmán valamelyik műve is bemutatásra kerüljön Kassán. Hogy melyik, ennek eldöntését a vajdasági származású Gyarmati Kata dramaturgra és a szintén vajdasági rendezőre, Sándor Lászlóra bízta. Az ő választásuk Mikszáth Kálmánnak A Noszty fiú esete Tóth Marival című remekművére esett, mely regényben a látszólagos kedélyes anekdotázás mögött már komor, nyomasztó hangulatok sejlenek fel a dzsentri világ ábrázolásában.
Mikszáthnak ebből a regényéből, mely két évvel a halála előtt, 1908-ban jelent meg később már több színpadi változat és filmek is készültek. Gyarmati Kata színpadi adaptációja abban is különbözik minden előbbitől, hogy nemcsak az eredeti mű rétegzettségét, bonyolultságát tartotta meg, a színpadi átiratában kizárólag Mikszáth Kálmán mondatait, szavait használta fel, amiről így nyilatkozott:
„Ez az adaptáció három vezérelv köré szerveződik. Mind a három mikszáthi fogalom: a tabló, a riport és a pók. A tabló azért érdekes, mert felmutat, megmutat egy helyzetet, embereket, és akár egy életérzésnek is lehet a lenyomata, és mint ilyen, nagyon alkalmas ennek a történetnek az elmesélésére. Ugyanis a felvonuló alakok dialógusban vagy monológban történő jellemábrázolása helyett annak ötvözetét választottuk, hogy hogyan lehet a szereplőről alkotott leírást összeszőni a párbeszéd formájában történő megnyilatkozásokkal. Tehát a „külső megítélés“, a „kommentár“ igen jelentős szerepet játszik a műben. Annak ellenére, hogy színpadra szánt történetről van szó, megmaradt az elbeszélés jellege. Az egész intrikára épülő hazugág kolosszusban van valami félelmetesen pókszerű, egy egész apparátus szerveződik, ténykedik, szövi a hálóját annak érdekében, hogy célt érjenek. Szimbólum a pókság, annak a szimbóluma, hogy kibogozhatatlan védőhálóval veszünk körbe, szövünk be egy tarthatatlan értékrendet, nem számolva a közben hulló“ áldozatokkal, makacsul ragaszkodván saját magunk érdekeihez.”
László Sándornak, az Újvidéki Színművészeti Akadémia tanárának – aki 13 éven keresztül az Újvidéki Színház igazgatója is volt – nem ez az első kassai rendezése. A Thália Színházunkban a Montmartrei ibolya című operett emlékezetes színpadra állításával debütált. Ismeri a kassai társulat művészeit, ezért is vállalta el a Mikszáth darab megrendezését, mert tudta, hogy melyik szerepet kire bízhatja rá. Magáról a darabról így nyilatkozott:
„Ebben a történetben az a kegyetlenség fog meg, ami az ártatlanságot, a tisztaságot próbálja sárba rántani. Én nagyon szeretem, amikor jó vége van egy történetnek, amikor a jó győz. A Noszty esetében akármennyire is tragikusnak tűnik a vége, szerintem pontosan ez a happy end, mert nem a rossz győz. Nagyon fontosak nekem azok a mondatok, melyeket a földről, a hazáról fogalmaz meg Mikszáth, ezek benne vannak az előadásban is. Ez nem cupán egy így vagy úgy sikerült szerelmi történet, hanem a fölismerése annak, mit jelent vagy kellene, hogy jelentsen ez a föld nekünk. Erről Mikszáth nagyon szépen beszél. Segít elgondolkodnunk azon, kik is vagyunk, hová is tartozunk, mi lenne a dolgunk az életben.“
Ebben az előadásban a Thália Színház egész társulata részt vesz, sőt nyugdíjas művész és vendégszínészek is láthatók a produkcióban. A 17 szerepet 15 színész kelti életre a színpadon. Tóth Marit Raab Henrietta, Noszty Ferint pedig Nádasdi Péter játssza. A többi figurát Pólos Árpád, Bocsárszky Attila, Varga Lívia, Szabadi Emőke, Illés Oszkár, Nagy Kornélia, Dégner Lilla, Madarász Máté jeleníti meg. Az anyasági szabadság után visszatérve ebben az előadásban lép először színpadra Latócky Katalin. Bár a Terror cmű előadásban Lars Koch szerepét átvéve már bemutatkozott a Thália új tagja – Rubóczki Márkó, de A Noszty fiú esete Tóth Marival lesz az első teljes próbafolyamat, amelyben részt vesz. Varga Anikó Máliként kap fontos szerepet a darabban, bár nem társulati tag, de néhány éve szinte minden évadban legalább egy szerepben bemutatkozik. Ismét látható a színpadon a Thália Színház kiváló nyugdíjas színésznője Kövesdi Szabó Mária is. Velkovics szerepét pedig a Thália Színház művészeti titkára Richtarcsik Mihály formálja meg.
Az alkotó stáb is neves magyarországi és vajdasági vendégművészekből áll: a jelmezeket a Tháliában már számtalanszor dolgozó Őry Katalin, a díszleteket pedig a színházban először bemutatkozó Ondraschek Péter tervezte. Az eddigi zenei vezetőként ismert Látó Richárd most zeneszerzőként mutatkozik be. Gyenes Ildikó szintén nem először dolgozik a társulattal, mint koreográfus. Visszatérő fénydesigner Majoros Róbert is.
Bemutató tehát 2020. február 20-án 19.00 órai kezdettel, melyre a Kazinczy bérletek érvényesek.
/sz/
