Márai Sándor születésének 117. évfordulóján  nem csak koszorúzási ünnepséget tartottak az író szülővárosában. A délelőtt folyamán Mészáros Tibor muzeológussal Budapestről Kassára érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai küldöttsége, mely annak érdekében végzett terepfelmérést, hogy a Mészáros utca 35. szám alatti egykori Grosschmid-házban miként lehetne kialakítani a tervezett Márai Emlékmúzeumot úgy, hogy az a kor kihívásainak megfelelőem legyen képes bemutatni a világhírűvé vált író hagyatékát.

Amint arról portálunkon már hírt adtunk, a Csemadok Kassai Városi Választmánya kezdeményezte ennek a projektnek a megvalósítását, és a kivitelezéshez a magyar kormánytól az anyagi támogatást a múlt esztendő utolsó hetében meg is kapták. Az év elején a tennivalók időrendjének összeállítása megtörtént. A munkához hozzá is láttak, de közben egy szomorú esemény következett be. Az ötletgazda, a dolgok mozgatója, a kassai Csemadok elnöke, Kolár Péter váratlanul elhunyt. A választmány  ebben a nem várt helyzetben úgy döntött, hogy a Márai-projekt kivitelezésével kapcsolatos tennivalók elvégzésével a három alelnöküket: Duncsák Máriát, Rácz Valériát és Jakab Dórát bízzák meg, míg a szakmai koordinációra Ötvös Annát, a Kassai Tudományos Könyvtár munkatársát kérik fel.

Mészáros Tiborék április 11- én – Pásztor Péter kassai építész segítségét is kérve – tartották meg az épület feltérképezését.

„Jelenleg még csak rajzokat készítünk a 7 helységből álló ház lakóteréről, de már most látszik, hogy egy lineáris kiállítást ide nem lehet elképzelni” – nyilatkozta portálunknak Mészáros Tibor, majd így folytatta: „Olyan koncepciót akarunk felépíteni, mely lehetővé tenné, hogy a látogatók körbejárva kapjanak egy átfogó képet. Mindenekelőtt azonban azt kell megoldanunk, hogy milyen legyen az átjáró rész az épület udvari területére, ami már nem a múzeum tartozéka – jóllehet egykoron az is a Grosschmid-család tulajdona volt. A tervezési fázisban vagyunk. Most kell eldöntenünk azt is, hogy a beépített bútorokból mit hagyunk meg, melyek azok, amelyek nem veszik el ennek a helynek a varázsát. Az alapszándékunk az, hogy összefoglaljuk mindazt, ami ehhez a házhoz kötődik: tehát értve ez alatt a várost, a családot, Márait – hiszen ha valakinek a nevére ide fognak jönni a látogatók az leginkább ő lesz. Ezért nyilván be kell mutatnunk az ő munkásságát, írói múltját. Úgy tervezzük, hogy a tárlat útvonala szerint az utolsó helységben azt mutatjuk be, a világ miként fedezte fel a maga számára Márait. Respektálni akarjuk különben azt kérést is, hogy az egész kiállítás több nyelvű legyen. Márai testvére, Radványi Géza filmrendező is megérdemelne egy külön szobát, hiszen ő is európai hírnévre tett szert. Ha erre esetleg mégsem kerülne sor, akkor ott, ahol a családot mutatjuk be, neki a többiekhez képest feltétlenül nagyobb teret biztosítunk. “

Nagymamája, Grosschmid Kató egykori házának múzeummá alakítása a Budapesten élő Jáky Juditnak is szívügye, hiszen édesapja, dr. Jáky János, Márai Sándor unokaöccse volt az, aki az emlékház ügyét még a nyolcvanas években elindította és Rudolf Schuster főpolgármesterségének ideje alatt meg is valósították. Hogy a most tervezett múzeumot, ha majd elkészül Jáky Judit milyennek szeretné látni, nekünk elmondta:

„A legfontosabb talán az, hogy amit Márainak és Radványi Gézának a családtagjai tudnak a jövő nemzedékének tovább adni, az itt a múltból megjelenjen, jelen legyen. Ha ezt jól megcsinálják, akkor nem kizárt, hogy olyan látogatók is bejönnek ide, akiket ez inspirálni fog, támpontokat adhat nekik, segíteni fogja őket az életükben.“

/szaszák /