A múlt század nyolcvanas éveinek elején fejezték be Kassa egyik újabb lakótelepének építését a Furcsán, ahol több, mint huszonnyolcezer ember talált új otthonra. Ettől kezdve a városnak ezt a részét – még a szocialista ideológia szellemében – Sídlisko Dargovsých hrdinov (Dargói Hősök Lakótelep) névre keresztelték, és hivatalosan ma is ez a neve, jóllehet mindenki továbbra is egyszerűen Furcsának hívja.
Az itt otthonra talált emberek számára a lakótelep legmagasabb pontján létesített víztoronyból – a szabadesésre épített rendszerrel – biztosítják a vízellátást. Ez a több, mint 30 méter magas és ezer köbméter víz állandó befogadására képes víztorony 1986-ban épült a lakótelep északi oldalán, közvetlenül Kassa igen kedveltté vált parkerdőjének (Lesopark Košie) bejárata előtt. Mindez így természetesen nem is furcsa, de az már igen, hogy immár évekkel ezelőtt fa nőtt ennek a víztoronynak a tetején. Ráadásul nem is egy, hanem kettő. Az egyik a déli-, a másik az északi oldalon.
A Kelet-szlovákiai Vízművek Kassai Üzeme illetékesei az utóbbi időben a létesítmény környezetével már nem törődtek annyira, mint korábban. Hagyták, hogy benője a fű, a torony tetején pedig meggyökerezhessen a fa. Tegnap azért történt valami. Tíz órakor, amikor az unokámat sétáltatva elindultunk a parkerdőbe, láttam, hogy egy Tatra gépkocsira szerelt daruval két munkás megpróbálja megközelíteni a torony tetején kinőtt fát. Ha a daru hosszabb lett volna, sikerrel is járnak, de kiderült, hogy a céltól közel két méter még hiányzik. Estefelé még egyszer kisétáltam a helyszínre, hogy lássam: megoldották-e a problémát.
Sajnos, most már csak a víztorony lábánál magára hagyott darut találtam, élő lelket sehol. Persze szombat lévén ez így még biztató lehet. Hétfőn talán mégiscsak sikerül megtisztítaniuk a víztornyot és az itt lakóknak nem kell aggódniuk amiatt, hogy az emberi mulasztás miatt valamikor veszélybe kerülhet a vízellátásuk.
/sz/