Kassáról autóval alig félórányi út alatt elérhető Füzér vára, mely a Zempléni hegységben egy meredek oldalú vulkáni kúpon /552m/ magasodik az ég felé. 2008-tól ez Magyarország 7 természeti csodájának egyike.
Ezt a kitüntető címet akár e csodálatos térség, az eredetiségét őrző élő természet, a csak itt található ritka növények látványa kapcsán is megkaphatta volna, – de a hely koronája kétségtelenül maga az Aba nemzetségfő – vagy valamelyik leszármazottja – által épített vár. Ő minden valószínűség szerint a honfoglaló magyar törzsekkel érkezett a Kárpát-medencébe. Egyes történészkutatók szerint az Abák a kabar törzsből kiválva jöttek ide. A nyári szálláshelyük a későbbi Ungvár környékén, a téli szálláshelyük pedig Kassán volt. Az első erődítményt a kassai Várhegyen is ők építették. Az Orosz Krónika fekete magyaroknak nevezi őket. Hogy korukban meghatározó egyéniségei voltak ennek a térségnek, ezt az a tény is igazolja, hogy Aba Sámuel István királyunk nővérét vette feleségül és később ő lett a harmadik királyunk. Mivel e térség birtokosai is ők voltak, az is természetes, hogy később a megyerendszer kialakításakor is róluk kapta elnevezését Abaújvár vármegye.
Füzér vára az idők folyamán hol nemesi, hol királyi birtokként szerepelt, és sok változáson ment keresztül. A vár fénykorában – a mohácsi-csata után – Perényi Péter koronaőr egy évig itt őrizte a Magyar Királyi Szent Koronát. A várat 1567-ben a Báthory-család szerezte meg, majd 1626 körül Bethlen Gábor csapatainak az állomáshelye lett. A vár sorsa Nádasdy Ferenc országbíró, valamint az utolsó bérlő Bónis Ferenc politikai bukásával pecsételődött meg. A Wesselényi-féle szervezkedésben való részvételük miatt mindkettőjüket fővesztésre és vagyonelkobzásra ítélték, amit 1671-ben végre is hajtottak. 1676-ban a vár épületeit kiürítették, a kutat és a víztárolót eltömték, majd az egész épületegyüttest felgyújtották.
A romokat évszázadokon át koptatta az idő. A vár régészeti feltárását 1977-ben kezdték el, a vár helyreállítását pedig a 90-es években. Döntő fordulat 2012-ben következett be, amikor az Új Széchényi Terv keretében több mint másfél milliárd forintot nyert a település a vár felújítására.
Hatalmas munkát végeztek el. Nem csak a külső és belső várfalakat húzták fel, eredeti formájában helyreállították a Felsővárat, felépítették a palotaszárnyat, a várkápolnát és az alsó bástyát. Külön dicséret jár azért, hogy – ahol a fennmaradt leírások és a feltárás eredményei ezt megengedték – a belső berendezéseket is hagyományhűen pótolták. Nagyon szakszerű történészi és építészi munkák eredményeit lehet itt megcsodálni, kiegészítve a kor legújabb vívmányaival is, mert 3D animáció segítségével is végig követhetik a látogatók a kor jellegzetességeit. A vár pincéiben a kőtár a vár építészettörténetét mutatja be, de bortörténeti kiállítás is látható, sőt a 17. századi sörfőzést ismertető kamara kiállítást is megtekinthetjük. Fent a palotában gyönyörű a zöld szoba és a kápolna. A 16-17. század magyar pénztörténetét bemutató kiállítás pedig nem csak a numizmatikusok figyelmét kelti fel. Még a palota tetőterének kihasználására is gondoltak a tervezők. Itt Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas képzőművésznek köszönhetően a történeti Magyarország várait csodálhatjuk meg.
Én most csak néhány dolgot emeltem ki, de a látnivaló ezeknél sokkal több. Bevallom, az élménnyel egy látogatás során nem is tudtam betelni. Mondtam is a családomnak, hogy ide még többször is el kell jönnünk. És hogy ez így legyen, ehhez még az égiek, vagy a sors akarata szerint egy nem mindennapi kassai találkozás is motivációt adott. A Magyar Jelenlét Házában a Medgyasszay István építész munkásságát bemutató kiállítás megnyitóján futottam össze azzal a miskolci Rudolf Mihály Ybl-díjas építésszel, akinek szakmai szempontból köszönhető Füzér várának a felújítása. Vele az alábbi beszélgetést diktafonra rögzítve készítettem.
Mi jelentette ennek a várnak a felújítása során az építészeknek a legnagyobb kihívást?
Lehetőségünk adódott arra, hogy a várfelújításokban most felállíthatunk egy tabula rasa-t. A kérdés és a kihívás az volt, hogy képesek leszünk-e itt a késő középkori, a reneszánsz kori múltunkat enteriőrökben is bemutatni. Tehát, hogy a romokra nem csak egy védő tetőt teszünk, hanem a palotaszárny belső termeit, szobáit, helységeit is az eredetinek megfelelően kialakítjuk, tehát az enteriőrt is visszaállítjuk.
Milyen hiteles fogódzókhoz tudtak nyúlni, fennmaradtak-e ehhez információk?
A palotaszárnyat illetően szerencsénk volt, mert fennmaradt négy invertárium. Ez a négy különböző időben készült leltár megőrizte, leírta, hogy az egyes szobákban egy évszázadon át milyen bútorok voltak, milyen osztott ablakok voltak az épületen, milyen padlóburkolat volt a konyhában, sőt még azt is, hogy hány fakanál lógott a sztelázsin. Számunkra az enteriőrök esetében elsősorban ez és a régészeti ásatások leletei adtak egy olyan forgatókönyvet a kezünkbe, ami szerint dolgozhattunk.
Feltételezem, hogy minden kérdésre azért nem volt válasz. Ilyenkor mihez nyúltak?
Ilyenkor analógiák alapján kerestük meg a válaszokat. Többször voltunk például Árva várában. Annak a hasonló korban épült felső zöld házából hoztuk a mintát a Füzéri Zöld-ház megfogalmazásához.
Lehet tudni, hogy az Árvai Zöld-ház létrehozója ki volt?
A mai osztrák területről érkezett az a festőművész, aki 1470-ben Fraintsbergnek a várát kifestette. Őt az 1480-as évek közepén minden bizonnyal Mátyás király hívta Árvába. Ebben az időben – 8 éven keresztül – a Füzéri vár is Mátyás tulajdonát képezte. Feltételezhető, hogy ő itt is építkezett. Akár a nádor szobája, akár a késő gótikus füzéri kápolna a várban ekkor épülhetett. És a zöld szobát is lehet, hogy ez az osztrák festő festette ki.
Ennek a valószínűségét az is erősítheti, hogy Kassán is ekkor épült a dóm déli oldala, amihez Mátyás sok támogatást adott és többször is megfordult a városban. A déli oldal főbejárata fölötti timpanonban az ő életnagyságú szobra áll, és az ő nevét viseli a székesegyház befejezetlen tornya is, valamint bent a királyi oratórium a hozzá vezető királyi lépcsővel.
Igazad lehet, hiszen Kassa már akkor is, és még korábban is természetes központja volt ennek a régiónak. Az Abáknak is közük volt Kassához és Füzérhez is. Különben az Aba magyarul azt jelenti, hogy Atya. De keveset tudunk róluk, még sok feltárandó volna ezen a téren is. Füzér várát különben először az Abák adták el a királynak. II. András vásárolta meg tőlük még az 1200-as évek elején. Utána András unokája V.István háborúzik András fiával, IV. Bélával , aki annak Anna nevű nővérétől elfoglalja Füzér várát és a famulisainak adja.
Béla huga pedig ugye az az Árpádházi Szent Erzsébet, aki Kassa és a dóm védőszentje lett…
Aki pedig a közeli Sárospatakon született, mert Gertúd, az édesanyja Leleszről indult haza fele, de megállt megpihenni Sárospatakon. Itt hozta világra a keresztény világ adakozó szentjét.
Kevesen tudják, hogy az ő édesapja, II. András Izraelt is meghódította…
Igen. Én szoktam is mondani, hogy ő volt a világon az egyedüli király, aki joggal felvehette volna a Jeruzsálemi előnevet, hiszen egyedüliként sikeres hadjáratot vitt a szentföldre, de háborúznia nem kellett, mert mindenki behódolt neki, de nem maradt ott. Visszavonult.
Visszatérve Füzér várához, volt-e még a felújítás során olyan probléma ami helyben nem volt megoldható?
Az oromfalas megfogalmazásnál a kőkereszt rózsa mibenlétének titka okozott gondot. De a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna kőkereszt rózsái segítettek a megoldásban.
Szerintem talán nem is kellett volna olyan messzire menni, hiszen a kőkeresztes rózsára Kassán is van példa. A Szent Mihály-kápolna homlokzati falának a felső, összeszűkülő részénél hat faragott keresztes rózsaablak látható. Három az egyik, három a másik oldalon. Ezek közül öt kereszt formában áll, míg bal oldalon a harmadik x formában. Ezt tudatosan készítették így – noha ismerték a szimetriát. Ezzel a gesztussal azt a meggyőződésüket akarták kifejezni, hogy tökéleteset csak maga a teremtő Isten alkothat.
Az idegenvezetők temetőkápolnaként mutatják be ezt a létesítményt, de a művészettörténészek egyetértenek abban, hogy ez eredetileg egy nagyobb templom szentélyének épülhetett, de nem tudják, hogy miért maradt abba az építése. Kérdés az is, hogy a dómmal együtt, közvetlenül annak a szomszédságában az 1300-es évek elején miért épült egyszerre két templom?
Nos, szerintem ehhez is az Abáknak lehet köze. Aba Amadé nádor fő fészke ekkor a Gönci várában volt. Itt lakott 6 fiával. Ide fogadta be Ulászlót, akit II. Vencel cseh király űzött el a lengyel trónról, akit ő később vissza is segített a koronához. Vencel a fiának a magyar koronát is meg akarta szerezni, de Aba Amadé I. Károlyt is segítette a magyar trónra jutni. Károly ezekért a szolgálataiért neki adta Kassa királyi részét. Szerintem hálaadásként ő építtette a szent Mihály templomot, amit rajta kívül Szent Demjénnek és Kozmának a nevére szenteltek fel. Ezzel kapcsolatosan azt érdemes tudni, hogy mikor Aba Sámuel feleségül vette István király nővérét, ő nem a római, hanem a bizánci hitre tért át. Nos, alighanem Kassán is azért épült egyszerre két templom, hogy mindkét fél híveinek legyen hova járniuk. Csakhogy a kassai szász vendégek, akik bérlőkként használták a királyi földeket, nem akarták elveszíteni a megszerzett kegyeket és előnyeiket, ezért váratlanul megölték Aba Amadét. A kassai polgárok csak a Rozgonyi csata után nyerték vissza a király bizalmát, de ez már egy másik történet.
Szaszák György
/fotók:Sz.Melinda/
