Először rendeznek kiállítást a habán kerámiákból Kassán, a Kelet-szlovákiai Múzeumban. Ezúttal a látogatóknak viszont nem csak megismerkedni lesz lehetőségük a fajansz e sajátos alkotásaival, hanem azok készítési titkaiba is belekóstolhatnak. Erre augusztus 22-én, szerdán a 10.00 órától 16.00 óráig tartó workshop keretében nyílik lehetőségük – adta a sajtó tudtára Katarína Ščerbanovská, a múzeum szakembere.
A Magyar Királyság területén letelepedett hutteritákat nevezték el habánoknak, akiknek a közösségei a 16. század végétől foglalkoztak tájainkon a fehér, ónmázas edények készítésével. Az ő találmányuk volt a díszkerámiák és a főúri háztartásokba szánt edényeik ónmázzal való fedése. A díszítmények színei az úgynevezett izzótűz-színek voltak, tehát a nápolyi sárga – más néven az antimonsárga, továbbá a kobaltkék, a mangánlila és legvégül – már a 18. században a réz-zöld, vagyis a türkizzöld.
Legkedveltebb edényformái a tál és a tányér. A legkorábbi, évszámos, rácsos peremű tál 1598-ban készült. A széles peremű, kis öblű tálak 17–18. századiak. Az első, évszámos korsót 1599-ben égették; az első, magyarországi darabot 1606-ban: alakjuk tojásdad és gömbforma. A korábbiakat felnyíló ónfedővel látták el. Sok korsót is készítettek. Különlegesség a gerezdes testű korsó. A 17. század közepén jelent meg a körte idomú korsó. A 17. századból jellegzetesek a négy-, hat- és nyolcszögletes hasáb alakú palackok; a legkorábbi 1609-ben készült. Ezeken a tárgyakon jelenik meg először díszítő motívumként a szarvas; további jellegzetességük az épületcsoportokat ábrázoló díszítmények.
A 19. század elején a habánok fajansz technikáját több szlovák fazekas központ is átvette. Ezek közül a legjelentősebbek Modoron és Stomfán voltak. A habán kerámiákat bemutató kiállítás 2018 szeptember 30-ig tekinthető meg Kassán, a Kelet-szlovákiai Múzeumban.
/szasz/
