A címben felvetett kérdés már csak azért is jogos, mert a korról fennmaradt hiteles források nem árulkodnak arról, hogy ezt a sátortetős toronnyal, balról pedig kúptetős csigalépcsővel díszített remek alkotást ki, mikor és milyen céllal készítette.
Kiindulva abból, hogy a bejárati gótikus kapu felett a Szent Mihály arkangyalnak az a szoborábrázolása látható, amint a jobb kezében lángpallost, bal kezében pedig egy mérleget tart, mellyel a lelkeket mérlegeli (az egyik serpenyőben gyermekek képében az üdvözült lelkek, angyalok őrizetében, míg a másikban a gonosz lelkeket torz alakok jelképezik, akiket két kecskebak formájú ördög húz le a mélybe) – sokan úgy gondolták, hogy csakis temetőkápolnáról lehet szó, hiszen Mihály főangyal a lelkek fejedelmeként (princepsanimarum), a mennyei paradicsom fejeként (praepositusparadisi) ismert.Mivel a dóm déli oldalán, illetve a Mihály-kápolna között 1771-ig temető is volt, a feltételezést sokan jogosnak tartották, és úgy vélték, hogy az építése 1341 körülire tehető, amikor tájt a szomszédban az egyhajós templom alapjaira a ma ismert dómot is építeni kezdték.
Valóban így lehetett, vagy a helyzet teljesen más? Nos, tény az is, hogy több művészettörténész úgy vélekedett, hogy ez az építmény kápolnának túl nagy, sokkal inkább egy megkezdett nagyobb templom szentélyének tekinthető, aminek a felépítése valamilyen okból abbamaradt. Ha így van, akkor mit kellene kutatni, vannak-e valamilyen fogódzók?
Nos, alighanem a honfoglalás kori helyzetből kellene kiindulni. Az Orosz őskrónika ugyanis említést tesz arról, hogy a hét magyar törzshöz csatlakozó fekete magyarok tulajdonképpen a kaukázusi Kazár Birodalmat elhagyó kabar törzsek voltak. Róluk Konstantinus görög történetíró már 950-ben arról ad hírt, hogy egy fejedelmük van. Azt tudjuk, hogy a kabarok törzse nagyobb tömegekben Mátraalján és a Tisza két partjára telepedtek le. Balázs Péter kassai helytörténész szerint a kabar törzs fejedelme saját udvarával, nemességével és hadseregével Kassán telepedett le. Ez volt a téli szálláshelyük, a nyári pedig Ungvár környéke. Ez a táj hasonlatos lehetett az őshazájukhoz, a kaukázusi tájhoz. Itt a Hernád folyó mentén a sík területen a kabarok kiépítették a fejedelmi központjukhoz tartozó szállásterületeket. A földvárat az észak-nyugati magaslaton, a Hradován építették ki, ami később kőfallal védett erődítmény volt. A Képes Krónika szerint a kabar nemzetség előkelő mivoltát jelzi a magyar Árpád-házzal kötött rokonsága is, ugyanis az akkori kabar fejedelem Aba Sámuel (1042-43) Szent István nővérét vette feleségül, eleget téve annak a feltételnek, hogy pogány mivoltát keresztényre cseréli fel. Csakhogy ő a keleti, bizánci kereszténységet vette fel és képviselte. Ehhez tudni kell, hogy I. István korában a „központi kormányzat“ a latin térítés idején nem akadályozta a görög térítést, biztosította a bizánci szertartás megmaradását és fejlődését is. Ha mindehhez hozzá tesszük, hogy Aba Sámuel így nem csak sógora, hanem egyik legmegbízhatóbb embere, nádorispánja lett I. István királynak, akkor Kassával kapcsolatosan is sok minden világosabbá válhat számunkra.
De milyen lehetett valójában, hogy nézhetett ki Kassa abban az időben? A legmeghatározóbb tény, hogy ez a terület két részre oszlott: a királyi birtokra és a kabar törzsi területekre. Kassa mai területe akkor egy nagy vásárterületként működhetett. Fa és kőházak akkor még nem voltak, az emberek sátrakban laktak, de volt már két templom. Ezek közül az egyiket, azt az egyhajós templomot, melynek alapjait a mai dóm 1844-ben történt restaurálásakor megtaláltak, Szent Imre építette a nyugati rítusú keresztények számára. A másik templom keleti rítusú volt, de hogy Aba Sámuel építtette-e, vagy valaki más, arról egyelőre nincs megbízható adat. Tény viszont, hogy az 1241-1242-es tatárjárás idején mindkét templomot elpusztították.
A görög-keleti vallásnak az akkori Kassán viszont nem csak Aba Sámuel kazárjai voltak a követői. A források arról is említést tesznek, hogy Szent Imre felesége görög hercegnő volt. Ebből a tényből kiindulva pedig az is feltételezhető, hogy a kassai keleti-, bizánci keresztények számára esetleg akár ő is építethette a Szent Mihály, Szent Demjén, Szent Kozma tiszteletére felszentelt mai Szent Mihály kápolnát. A kérdést tehát ilyen szempontokból is érdemes tovább gondolni és kutatni!
Szaszák György/ fotók ifj. Szaszák györgy
