Kilenc év börtönben letöltendő szabadságvesztésre, nyolc év a gépjármű-vezetéstől való eltiltásra ítélte a Budapest-környéki Törvényszék Eva Varholíková-Reztešovát.
A Dr. Stubeczky Sarolta bírónő vezette szenátus jócskán megszigorította az első fokon meghozott ítéletet. Egyrészt magát a büntetési tételt emelte meg, hiszen az ilyen minősítéssel rendelkező bűncselekmények esetében 5-től 10 évig terjedő, börtönben vagy annál enyhébb büntetés végrehajtási intézményben – fogházban letöltendő büntetés is kiszabható. Így kerülhetett arra sor, hogy első fokon csak 6 év fogházban letöltendő büntetésről szólt az ítélet.
A mostani verdikt szerint feltételes szabadlábra-helyezésre is csak a büntetés 2/3-nak letöltése után kerülhet sor. A nyolc év eltiltás is csak a szabadlábra helyezést követően kezdődik el.
Dr. Stubeczky Sarolta részletesen indokolta a büntetést. Elöljáróban sorra vette a büntető eljárásban részt vevőket. Az ügyészségnek azt rótta fel, hogy ugyan a közúti veszélyeztetés vádja első fokon történő elutasítása kapcsán kérte az első fokú ítélet megsemmisítését és új első fokú eljárás lefolytatását, azonban a megfelelő időben, a vizsgálati szakaszban semmit sem tett azért, hogy e vádpontot bizonyítékokkal támassza alá. Az viszont megállapítható, hogy két év elteltével – hiszen a baleset még 2012-ben történt – egy új eljárás során nem nagyon kerülhetnek elő új bizonyítékok. Ellebben a per összes résztvevője számára újabb lelki terhet jelentene az újrakezdés.
Mielőtt a védelemhez fordult volna elmondta azt is, hogy általánosságban ha valaki hamisan vádol meg valakit, az akár büntethető is. Erre a lehetőségre eddig közúti balesettel kapcsolatos perekben nem került sor – ugyankor az a tény nehezen elfogadható, hogy a védelem hosszú időn át a sértettek egyikkének, a Fiat Puntóban életét vesztett 66 éves gépkocsivezetőnek a felelősségét próbálta bebizonyítani, majd elismerte a vádlott kizárólagos bűnösségét.
A bírónő kitért a kizárt szakértők esetére is. Úgy vélte, hogy a jogalkotóknak meg kellene vizsgálniuk a magán szakértői vélemények intézményét, hiszen a védelem és szakértő kapcsolatában gyakorlatilag egy üzleti szerződés köttetik: a megrendelő a megfelelő szolgáltatást várja el a szolgáltatótól, ez esetben a szakértőtől. S bár nem szükségszerű, hogy egy ilyen szakértői vélemény hazugságot tartalmazzon, ám vélhetően a védelem érdekeinek megfelelően válogat majd a tények és bizonyítékok között.
A két, a másodfokon kizárt szakértő kapcsán pedig elmondta, hogy a szakértői szakmának is el kell gondolkodnia a továbbiakban.
Az ítélet indoklása kapcsán számba vette a felmentő és súlyosbító körülményeket. Semleges esetben a jog a kiszabható büntetés közép-értékét tartja elfogadhatónak – jelen esetben 7,5 év szabadságvesztést. A szenátus nézete szerint azonban itt a súlyosbító körülmények voltak túlsúlyban a felmentőekkel szemben.
A bíróság értékelése szerint ugyanis csak kisebb mértékben lehet figyelembe venni a vádlott büntetlen előéletét – mivel arra csak a Magyarország területére vonatkozóan álltak rendelkezésre adatok. Ez ellen a körülmény ellen szól az a körülmény is, hogy egy fiatal emberről van szó – más lenne a helyzet egy 60 éves személy esetében. Ugyanaz a helyzet az eddig az előzmények nélküli közúti közlekedéssel kapcsolatban is – itt nem egy professzionális gépjármű-vezetőről van szó. A vádlott két kiskorú gyermeke mint enyhítő körülmény természetesen teljes súllyal esik latba.
Súlyosbító körülménynek fogta fel a bíróság azt is, hogy a vádlott ugyan egy nyilatkozat által elismerte a kizárólagos felelősségét, ám azt szóban már nem vállalta és nem tett nyilvános vallomást, valamint nem kért bocsánatot a sértettektől, a négy áldozat hozzátartozóitól. A bírónő szerint a vádlott az utolsó szó jogán ugyan kifejezte sajnálatát – ám továbbra is mintha leginkább azt sajnálná, hogy ilyen helyzetbe kerül, s nem azt, amit elkövettet a sértettekkel szemben.
Súlyosbító körülmény volt a gyorshajtás is – Eva Varholíková-Reztešová átlagosan 178km/h sebességgel száguldott az autópályán-, valamint az alkoholos befolyásoltságot is.
Felhívta a védelem figyelmét arra is, hogy ugyancsak figyelembe kell venni a közvélemény által megfogalmazottakat is. Stubeczky Sarolta leszögezte, hogy nem a 20-30 évnyi börtönbüntetést vagy annál drasztikusabb büntetést követelő kommentezőkről van szó. Azonban a jog is előírja, hogy a regionális vagy országos felzúdulást kiváltó esetekben igenis figyelembe kell venni a köz véleményét. A jognak – így az ítéletnek is – nevelő hatása is van, így egy aránytalanul enyhe ítélet felbuzdíthatja mindazokat, akik nem tanúsítanak jogkövető magatartást.
Végül magához Eva Varholíková-Reztešovához fordult. A bírónő szerint a kiszabott börtönbüntetés lehetőség a számára, hogy átértékelje eddigi életét, hogy hol követett el hibákat, mit kéne másként csinálnia. A büntetés egyben egy korábbi időszak lezárást is jelentheti, bár a négy halottat okozó baleset természetesen nem tehető meg nem történtnek.
Az ítélet jogerős.
Dr. Novák Péter ügyvéd újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy tekintettel az eddigi fejleményekre szinte napra pontosan ekkora büntetésre számítottak. Védence érdekében kérelemmel fordul majd a bírósághoz, hogy Eva Varholíková-Reztešová Szlovákiában tölthesse le a büntetést.
A sértettek nevében a Fiat Puntót vezető 66 éves férfi fia – aki nem kívánta magát megnevezni – elmondta, hogy a másodfokú eljárás visszaadta a hitüket a jogban. Az ítéletet közvetlenül nem kívánta kommentálni, ám azt elmondta, hogy Eva Varholíková-Reztešová bocsánatkérése jó esett volna mindegyikőjüknek – ám erre nem került sor.
összealította: VJ, Videó: Hír TV
