A két Oscar-díjat is kiérdemlő kortárs ír drámaíró – Martin Mc Donaghra egyik siker darabját a Leenonane szépe című fekete komédiáját tűzte műsorára a kassai Thália Színház. A színházi évad negyedik nagyszínpadi bemutatóját ráadásul egy remek színész-kvartet teszi emlékezetessé, hiszen az egyik főszereplő Szarvas József, a budapesti Nemzeti Színház művésze, a másik pedig Varga Anikó, aki 25 év után tért vissza a kassai Tháliába, ahonnan a pályája indult. A másik két szerepben a kassai Ollé Erik és a fiatal színész növendék Habodász István látható, akinek ez már a második szerepe a Thália színpadán. A darabot pedig az a Bérczes László rendezi, aki egészen sajátos stílusú, egyedi hangú alkotója a jelenlegi magyar színházi életnek – és nem mellesleg – ő a szerzője annak a nagy sikerű beszélgető könyvnek is, melyben Törőcsik Mari vall az életéről.

Mivel Bérczes László olyan rendező, aki mélyen elemez, biztos kézzel teremt atmoszférát és specialistája a legkilátástalanabb helyzetekben is felcsillanó fekete humornak, ezért egy olyan kérdéssel fordultunk hozzá, ami alighanem azokban a nézőkben is felvetődhet, akik a csütörtök esti bemutatón megnézik majd az ír szerzőnek ezt a fekete komédiáját. Nos, a kérdésünk: Talán leszögezhető, hogy az ember végső soron gyenge, kiszolgáltatottja magamagának. Ráadásul egy embert mindig egy másik bitorol, kizsákmányol, kényszerít, megdönt, meghamisít. Ha elfogadjuk, hogy ez így van, akkor persze az is kérdés, hogy ki hibája ez: azé, aki hagyja, vagy azé, aki megteszi?

Én úgy gondolom, nem szabad leegyszerűsíteni és ítélkezni túl hamar- válaszolta a rendező. Itt a hőseink – a Szarvas József által játszott öregasszony, ha ránézünk, akkor egy gonosz öregasszony- ennyi. Azzá vált. Rossz tulajdonságai jöttek elő, de igazából azért, mert önző lett. De önző azért lett, mert kiszolgáltatott. Szeretné, ha rá figyelnének. Mindannyian szeretnénk, ha figyelnének ránk. Én meg akarom őt is érteni. Meg akarok mindenkit érteni a színpadon. Végül is a rendezőnek az a dolga, hogy az egy-egy ember igazságát – még ha az egy kegyetlen dolog is -, azt megfejtse. A színésznek is ez a dolga. Neki nem rosszat kell játszania, vagy jót, hanem az adott ember igazságát, még ha az egy kegyetlen dolog is.

És a férfinak akár egy női karaktert is, mint Szarvas Józsefnek most a gonosz öregasszonyt. A Jászai Mari-díjas művész portálunknak elmondta, hogy nem egy szoknyás öregasszonyt akar imitálni ebben a darabban, és nem is ennek az anyókának a női igazságát egy férfi által elképzelve, mert ez nem egy kabaré. Hogy milyen lesz akkor mégis ez a gonosz öregasszony? Így fogalmazott:

Én erre azt mondom, hogy én olyat nem tudok ábrázolni, hogy valaki azért gonosz, mert ragaszkodik a falujához, a házához, pláne a gyerekéhez- még hogyha ez a ragaszkodás enyhén szólva túlzónak is tűnik – ez a darabból majd kiderül.  A meghatározóan fontos az, hogy ez a hetvenéves ember tíz körmével tűzön-vizen át ragaszkodik ahhoz a helyhez még egy picit, amije még van abból a kultúrából, abból a roncsolt valamiből, amiből valamit még mindig ért.

A dráma az öregasszony és a már vénnek számító, az őt kiszolgáló negyvenéves lánya között játszódik le. Moureent, a lányt alakító Varga Anikó ezt mondta el a szerepéről:

Az alapviszony az, hogy édesanyám, aki hetven éves, őt gondozom. Már 20 éve gondozom! Egyedül. Se munka, se szerelem. Semmilyen más kilátással az életre, más életre, valamilyen új életre – nincs. Így bezárva két nő, ilyen hosszan, ilyen ingerszegény közegben, az Isten háta mögött – azt kell mondjam, hogy elég sok nyomást hoz. Nem is azért, mert egymást szeretnék támadni, vagy egymást szeretnék bántani, de valójában nem lehet másképp.Tehát minden jó szándék ellenére bántod, mert ugye a saját szükségleteid nincsenek kielégítve.

Ebben a színdarabban a szerző a perifériákon, az eldugott, jövő nélküli falvakban élők valóságáról a tragédiák drámaiságával és a vérbő komédiák humorával egyszerre képes szólni, és az előadás végén ezért fordulhat majd elő, hogy a néző nem is fogja tudni, hogy a fájdalomtól, vagy az örömtől csordultak-e ki a könnyei. Többet itt a darabról nem árulunk el. Minden kiderül a ma esti nyilvános főpróbán, és a csütörtök esti bemutatón.

Szaszák György