„A mese játék, csoda, hit és lélek. Mosoly mindenki lelkére. A mese az gyógyír, az befele és kifele is gyógyít.”(Csernik Szende)
Rohanó, stresszes világunkban, ahol a tömegkommunikációs eszközök egyre nagyobb teret hódítanak, egyre kevesebb gyerek olvas mesét, és egyre kevesebb a családokban a közös mesélés.
A kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskolában már évek óta megemlékeznek az alsó tagozat kisdiákjai a magyar népmese napjáról, amit a nagy meseíró, és mesegyűjtő Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünneplünk. Célja felhívni a figyelmet a mese fontosságára mind a nevelés, mind a kommunikációs készségek fejlődése szempontjából. Az idén ezt a hangulatos rendezvényt egy kis időeltolódással, csak október 13-án sikerült megrendezni a felkészülés elhúzódása miatt, mivel az alsó tagozat minden osztálya igényes dramatizált mesét mutatott be a napközi otthon pedagógusai irányításával.
Az elsősök Jékely Zoltán „Három pillangó”, a másodikosok a „Házikó, házikó” című mesét adták elő, a harmadik A-sok Aesopus „A holló és a róka” című állatmeséjével készültek, a harmadik B-sek Móra Ferenc „A csaló” meséjét adták elő, a negyedikesek pedig a Kőleves című magyar népmesével kápráztatták el a közönséget.
Nemcsak jól szórakozott mindenki, de rájöttünk, hogy akár a mesében, az életben is minden rendbehoztható, nem létezik lehetetlen. Ha egységben leszünk a természet erőivel, csak segítségül kell hívnunk az állatokat, a növényeket, a napot, a szelet, és a csillagokat, akkor mosolyogva vesszük az akadályokat, mert őáltaluk és hitünk által lesz varázspálcánk, melynek segítségével minden problémánkat megoldhatjuk.
Tóth Mónika
