Az illegális szemétlerakatok problémája nem csak a településeket érinti, hanem a természetet is. Az erdők, útszélek, folyó- és tópartok mind-mind tele vannak szeméttel. Sajnos nem kivétel ez alól a Ruzsíni-víztározó sem, akadt azonban néhány olyan ember, akik a kialakult helyzetet nem hagyják annyiban. A Čistíme Ružín elnevezésű Instagram-profiljukon bárki meggyőződet a munkájuk eredményeiről, a képek ugyanis magukért beszélnek. A négy főből álló aktivistacsapat most portálunknak adott interjút a munkájáról.
Meséljetek valamit magatokról, mikor kezdtetek el szemétszedéssel foglalkozni és milyen gyakran jártok ki?
„Csapatunknak négy tagja van: Soňa és Natália még tanulnak, én (Matej) és Šimon pedig külföldön dolgozunk, ami közös bennünk, hogy mindannyian szeretjük a természetet és úgy gondoljuk, hogy semmilyen hulladéknak nincs ott keresnivalója, éppen ezért igyekszünk kivenni a részünket abban, hogy a jelenlegi helyzet jobbá váljon. 2017-ben kezdtünk el aktívabban foglalkozni a szemétszedéssel. Mivel külföldön dolgozunk, az itthon töltött kevés időt igyekszünk a szemétszedésre fordítani, legalább hétvégente, amikor is mindannyiunknak van szabadideje.”
Ki volt az kezdeményező?
„A kezdeményezők mi voltunk a testvéremmel, Šimonnal. Szüleinkkel gyerekkorunktól fogva rengeteget kirándultunk a víztározóhoz, édesapánk pedig nagy természetjáró, így mondhatni a szívünkhöz nőtt. Később pedig a barátnőink is csatlakoztak hozzánk a szemétszedésben.”
Mik alkotják a hulladék legnagyobb részét, illetve mi volt a legbizarrabb dolog, amit találtatok?
„A hulladék legnagyobb részét természetesen az egyhasználatos műanyagcsomagolások alkotják az élelmiszerekről, emellett polisztirol darabok, autógumik, de hűtőszekrények, illetve más háztartási eszközök sem ritkák. Mindenféle dolgokat találtunk már, ám néha tényleg megáll az ember esze, hogy miket képesek egyesek eldobni. A legbizarrabb talán egy 14 kilós ceruzaelem-tömb volt, de egyszer találtunk egy 1964-es lejárati dátummal ellátott vazelint is (a víztározót 1963-ban kezdték építeni).”
Szerintetek, ki(k) felelős a hulladékért?
Egyértelműen a Hernád és Gölnic folyók partján fekvő települések lakosai – a folyók a víztározóba sodorják a szemetet is, – illetve a halászok, valamint a turisták, akikben egy szemernyi tisztelet sincs a természet felé.
Milyen megoldást javasolnátok a jelenlegi helyzetre, illetve szerintetek hogyan lehetne megakadályozni a szemét felhalmozódását?
„Folyamatosan szükség van arra, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét az újrahasznosítás és a helyes szelektálás fontosságára, mivel szemmel láthatóan nem tudatosítják, milyen következményekkel bírnak a tetteiknek. A legeffektívebb mód a szemétlerakatok képződésének megelőzésére az, ha egyáltalán nem termelünk szemetet – tehát a „zero waste” életvitel. Sajnos azonban Szlovákiában egyelőre ezt csak nagy nehézségek árán lehet folytatni. A szóban forgó problémára pedig ezzel ellentétben nagyon egyszerű a megoldás: az lenne a legjobb, ha mindenki saját magával kezdené a változtatást, hogy mások is megértsék, elég egy kevés is ahhoz, hogy igazán nagy eredményeket érjünk el egy tisztább és élhetőbb környezet kialakításában.”
Kiemelt kép: Šesták Viktor
