A két világháború közötti Kassa parlamenti képviselőjére, a politikai foglyok mirovi börtönében 12 évnyi súlyos szenvedések után 56 éves korában, 1957 március 8-án elhunyt gróf Esterházy Jánosra emlékeztek vasárnap Kassán. A koszorúzással egybekötött kegyeletteljes aktusra a mártír politikusnak a Csáky-Dessewffy palota udvarán elhelyezett mellszobránál került sor a Kassai Polgári Klub és a Major család rendezésében.

Mint az ismeretes Esterházy János a szlovák parlament egyetlen olyan képviselője volt, aki 1942. május 15-én nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt, és ő volt az is, aki Magyarország 1944-es hitleri megszállása ellen memorandummal tiltakozott. Mind ezek ellenére a háború után letartóztatták és kényszermunkára vitték a Szovjetunióba. Távolléte alatt a csehszlovák hatóságok halálra ítélték, amit később „kegyelmi megfontolásból“ életfogytiglanira módosítottak. Szlovákiában mindmáig hazaárulóként, háborús bűnösként tartják számon, nem rehabilitálták – jóllehet a Vatikán beleegyezésével már elkezdődött a boldoggá avatásának folyamata.

A koszorúzási ünnepség szónoka – Gris Emese Diána, Magyarország Kassai Főkonzulátusának konzulja ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a Vatikán 2018 novemberében  engedélyezte Esterházy János boldoggá avatási eljárásának a megindítását, amelyet a Krakkói Főegyházmegye folytat le. A boldoggá avatást előkészítő magyar, szlovák, lengyel és cseh szakértőkből álló történész bizottság jelenleg információkat gyűjt, adatokat rendez, valamint tanúkat hallgat meg. Mindezzel párhuzamosan Esterházy János tisztelőinek száma folyamatosan növekszik a Kárpát-medencében, és azon is túl.

Esterházy János hamvait – a végakaratának megfelelően – a zoboraljai Alsóbodokon, a Szentkereszt Felmagasztalása Kápolnában helyezték örök nyugalomra. Ezt a zarándok központot a tavalyi év során például több mint tízezren keresték fel. Azon túl, hogy most már dokumentumfilm és egy kétkötetes emlékkönyv is napvilágot látott Esterházy Jánosról a konzul asszony egy meghatározó dologra külön felhívta a figyelmet:

„Fontos hangsúlyozni, hogy a részben lengyel származású Esterházy a szlovák-magyar testvériség talaján állt, és a két népet összekötő ezeréves sorsközösség szétbonthatatlanságát vallotta.  Úgy küzdött a felvidéki magyarság jogaiért, hogy közben felemelte szavát a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő szlovákok jogainak tiszteletben tartása érdekében is. Ez a gondolkodás, ez a fajta szemlélet meghatározó, közös alapot jelent ma is, amikor a térségben élő népek sorsközösségét tudatosítva  a V4 együttműködés keretében  egymással összefogva küzdünk Közép-Európa további megerősítéséért, a kereszténység megmaradásáért”

A kassai megemlékezés zárórészében Pásztor Zoltán püspöki helynök mondott imát Esterházy János lelki üdvéért, melyben egyebek mellett így fogalmazott: „Irgalmas Istenünk, dicsőítsd meg nevedet János szolgád boldoggá avatása által is, hogy az ő keresztény életpéldája, valamint szenvedése és halála megerősítse Közép-Európa nemzeteit a Te üdvözítő akaratod teljesítésében, Krisztus követésében és küldetésének folytatásában.“

A rendezvény végén a résztvevők a Szózatot énekelték el Orémus Péter hangszeres kíséretével.

/szasz/