A Kassai Történelmi Társaság és a Kassai Polgári Klub rendezésében tegnap a Majel Rovás Centrumban mutatták be a Kmety Adrien – Juhász Réka szerzőpáros A Kassai felsőoktatási intézményeinek hallgatói 1776 – 1852 című 717 oldalas vaskos kötetét, ami Szögi László szerkesztésében a magyarországi Felsőoktatástörténeti kiadványok új sorozatának 16. köteteként látott napvilágot.
Mivel a Kassai Királyi Jogakadémia történelme még feldolgozatlan, ez a könyv a 10 735 felkutatott hallgatói név közreadásával ösztönző lehet egy monográfia megírására is, mert Kassa művelődéstörténetéből ez a fejezet kihagyhatatlan. Sőt nem csak ebből, hiszen olyan hallgatóik is voltak, akik később országos hírnévre tettek szert.
A kötet szerzői a politikusok közül elsősorban Perényi Zsigmondot emelik ki, aki 1797 és 1801 között tanult a kassai akadémia mindkét karán, és már 1807-től kezdve részt vett a magyar országgyűlés ülésein és szerepet játszott 1825 után a rendszeres bizottságok munkáiban. 1835-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1848-ban erdélyi kormánybiztos, majd az új országgyűlés felsőházának elnöke lett. Később az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja lett és ő is aláírt az 1849.április 14-i Függetlenségi Nyilatkozatot. A császári hadbíróság halálra ítélte. Dessewffy Arisztid1816-1819 között tanult az Akadémián, 1819-ben belépett a császári hadseregbe. 1848-bn lett a Sáros megyei nemzetőrség parancsnoka, majd honvédtábornok. 1849 októberében az aradi 13 vértanú egyikeként kivégezték. Dessewffy Aurél1823-1827 között végzett bölcsészet, majd jogi tanulmányokat Kassán. Konzervatív reformkori politikusként jelentős szerepet játszott a magyar közéletben. 1833-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Dessewffy Emil 1826-1828 között bölcsészhallgató volt. 1855-től a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett, s sokat tett a magyar nemzeti kultúra fejlesztéséért. Andrássy György bölcsészetet tanult Kassán 1811-1813-ban. Széchényi István barátja, konzervatív reformkori politikus, a hazai vasútfejlesztés egyik nagy támogatója volt. Balugyánszky Mihály 1783 – 1787 között mindkét karon tanult. 1804-ben Oroszországba költözött, ahol fényes karriert futott be, 1826-tól már a cári kabinetiroda vezetője lett. Klestinszky László1823-1827 között végezte bölcsészeti és jogi tanulmányait és később a kassai színjátszás nagy támogatója lett. Lehoczky Tivadar 1847-1850 között jogot tanult Kassán. Közben részt vett a szabadságharcban, majd neves régész és történés lett belőle, s sokat foglakozott a szlovák és ruszin nép történetével és néprajzával. Palugyay Imre 1835-1837 között jogot végzett, történészként sokat foglalkozott a horvát-magyar viszony múltjával. Sennyey Pál 1838 és 1842 között minkét fakultást elvégezte. Konzervatív politikusként ellenezte a szabadságharcot, 1860 után a Helytartótanács alelnöke, majd elnöke lett. Újházy László 1811-1813 között egy év bölcsészetet, majd egy év jogot hallgatott Ksssán, később Debrecenben és Sárospatakon is tanult. A szabadságharc idején a Radical Párt elnöke. 1849-ben Amerikába emigrált és ott megalapított Iowa államban New Buda városát. Ellenezte a kiegyezést. A szakirodalom szerint Eötvös Ignác báró, Eötvös József miniszter nagyapja, aki a Magyar Kamara alelnöke és Abaúj megye főispánja lett, jogi tanulmányait a Kasai Jogakadémián végezte. Az egyházi pályára lépők közül megemlíthetjük Ocsaky Antalt, aki 1839 és 1848 között töltötte be a kassai püspöki széket, s a reformkori küzdelmekben igen konzervatív politikusnak számított. Ugyancsak kassai püspök lett Fábry Ignác, aki 1852 és 1867 között volt az egyházmegye vezetője. Barkóczy László1805-1806-ban bölcsészhallgató volt Kassán, 1837-től 1847-ig székesfehérvári püspök lett. Palásty Pál1842-1843-ban bölcsészetet tanult, később a Pesti Egyetem Hittudományi Karának dékánja és esztergomi segédpüspök lett. Egy ideig a Religo című folyóirat szerkesztője volt.
/sz/
