Április 11 nem csak a költészet napja, hanem Márai Sándor születésnapja is – ezért Kassán tegnap a Nemzeti Kisebbségek Klubja, Kassa Város Nemzeti Kisebbségek Bizottsága, a Csemadok Kassa Városi Választmánya, a Kassai Polgári Klub valamint a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola közös rendezésében emlékeztek meg a város nagy írójáról. A Márai –téren, Márai Sándor szobránál, az író 118. születésnapja alkalmából Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja az alábbi beszédet intézte a mintegy kétszáz főnyi kassai polgárhoz:
Tisztelt Egybegyűltek! Kedves Kassai Polgárok!
Szeretettel köszöntöm mindnyájukat ma, április 11-én Márai Sándor szobránál, a neves író, költő, újságíró születésének napján. Április 11-én Magyarországon a költészet napját ünnepeljük. Ebből az alkalomból évről-évre irodalmi előadóestekkel, szavalóversenyekkel, költőtalálkozókkal, irodalmi vonatkozású programokkal tisztelegünk nagy költőink előtt.
A költészet napja hivatalosan József Attila születésének dátumához kötődik, de ez a nap éppúgy – a nála öt évvel korábban világra jött – Márai Sándoré is, aki írói munkássága mellett költői alkotásaival is a legmagasabb szintet képviselte a magyar és a világirodalomban.
Márai Sándor Kassáról indult, s noha életének csak első szakaszában élt itt, mégis örökre és elválaszthatatlanul kassainak érezte magát. Ez volt a legfontosabb hely számára, ahova gondolatban tartozott, ahova kötődött egész élete folyamán. Pedig igazi világpolgár volt, a szó klasszikus értelmében, aki a nyughatatlan középiskolás éveket és az Eperjesen letett érettségi vizsgát követően tulajdonképpen végleg elhagyta Kassát, s bár szülővárosába néhányszor még visszalátogatott, hosszú élete során Lipcse, Berlin, Frankfurt, Bécs, Párizs, Budapest, New York, Salerno, San Diego voltak azok a főbb helyszínek, amelyekben hosszabb-rövidebb időre otthonra talált.
Márai Sándor tehát sok helyen, sok országban lakott, ha úgy nézzük, egész életében úton volt. Bejárta a világot, úgy, hogy közben maga is világhírűvé lett, de bárhol is élt, mindvégig elsősorban kassai volt, olyan kassai író és költő, aki papírra vetett alkotásaival, máig ható életművével a világirodalomban rangot szerzett ennek a városnak.
Talán mai modern – nem túl irodalmi és nem túl emelkedett, de elanyagiasodott világunkhoz illő – kifejezéssel élve, azt is mondhatnánk, hogy Márai Kassa különleges értéket képviselő exportcikke volt, amely még napjainkban – halála után közel harminc évvel – is jól jövedelmezhet a városnak. Mert Márai neve ismertté tette és ma is ismertté teszi Kassát a világban. A Kassa iránti érdeklődést kelti fel az emberekben, mégpedig azokban az emberekben, akik a kultúrára fogékonyak, akik szeretnek olvasni, akik az igényes, érdeklődő, szellemi értékek iránt nyitott társadalmi réteget képviselik. Közülük sokan őmiatta, az ő műveit olvasva kapnak kedvet ahhoz, hogy – akár a világ távoli országaiból is – felkeressék ezt a várost.
Azt hiszem, bátran állíthatjuk, hogy Márai a legismertebb kassai a világban. Nekünk a város mai lakóinak az a felelősségünk, az a közös feladatunk, hogy az ő nevét, műveit, jelentőségét a mai Kassai Polgárokkal is mind jobban megismertessük, és hogy mindazok számára, akik messze földről idelátogatnak, olyan módon, olyan körülményeket biztosítva és olyan tartalommal mutassuk be Márai gazdag szellemi örökségét, ami mindenkinek a megelégedésére szolgál, és ami csak fokozza a Márai Sándor iránt világszerte megnyilvánuló jelentős érdeklődést.
Ezért is nagy öröm számomra, hogy a mostani ünnepség a koszorúzást követően az író családjának egykor otthonául szolgáló épületben egy új kiállítás megnyitásával folytatódik. Bízom abban, hogy hamarosan megnyílik a ház emeleti termeiben tervezett tárlat is, amelynek révén végre méltó módon kerül majd bemutatásra Márai Sándor rendkívül érdekes személyisége és páratlan életműve.
Az itthoni „színek” képviseletében Köteles László, a Csemadok országos alelnöke méltatta Kassa világhírűvé vált íróját, majd Márainak a Kassai őrjárat című művéből – magyar és szlovák nyelven – a kassai Márai Gimnázium diákjai olvastak fel egy- egy részletet. Ezt követően tiszteletük jeléül sok kassai szervezet és intézmény képviselője helyezte el Márai Sándor szobra elé koszorúit, illetve virágcsokrait.
A koszorúzási ünnepség után Máraiék egykori Mészáros utcai házában az író unokaöccsének, néhai Jáky János ügyvédnek a lánya – Jáky Judit nyitotta meg azt az új Márai-kiállítást, amit Köteles Szabolcs, a Csemadok Kassai Városi Választmánya elnökének felkérésére Ötvös Anna állított össze. Sorrendben ez már a negyedik kiállítás ebben az emlékszobában. Ez a tárlat fényképek segítségével elsősorban Márai Sándor kassai éveit mutatja be. A kiállítás tervezésekor a boltívek által meghatározott tereket vették figyelembe. Az első szobában, az első boltív alatt az író gyerekkorát és családtörténetét mutatják be, a másodikban a fiatal korát, a diákéveit, a legjobb barátját – Mihályi Ödönt és levelezésüket, a házat, ahol éltek. A harmadikban Lolát, Márai feleségét mutatják be és az ő családját – akik szintén kassaiak voltak. A második helységben Lola és Márai fiatal korának dokumentumait, majd a közös életük kezdeteinek képeit tekinthetjük meg egészen 1948-ig, amikor Márai Sándor úgy döntött, hogy elhagyják Budapestet, emigrálnak. Az utolsó boltív alatt az emigráció képei tekinthetők meg.
A kiállítás megnyitón azt is közölték, hogy a Mészáros utca 35 szám alatti Márai-házban a kiállítás tárlatvezetővel hetente háromszor: szerdán, pénteken és szombaton 11 órától 15 óráig lesz megtekinthető, de előzetes bejelentkezés esetén bármelyik nap hajlandók kinyitni az emlékszobát. Ötvös Anna tárlatvezető a következő mobil telefonszámon érhető el: 0908 990 938.
/szaszák/
fotók: Fábián
