Jóváhagyta a parlament a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását Szlovákiában. Ez az új szerv a felvilágosító és az oktató-nevelő tevékenységet, a művészeti alkotómunkát, a kulturális rendezvények szervezését, de ugyanígy a kultúrával kapcsolatos kutatásokat, továbbá a szlovák nemzet és a szlovákiai nemzeti kisebbségek kölcsönös megismerését és megértését célzó tevékenységeket hivatott támogatni, ugyanakkor a nemzeti kisebbségek kulturális örökségének védelmét, szakmai feldolgozását és ennek a digitalizálását célzó munkát is, sőt a kreatív ipar területén történő kezdeményezéseket is. Erről a témáról Tokár Gézától, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivőjétől a Kassai Magyarok Fóruma által szervezett esten, a Thália Színház Márai Stúdiójában kértünk interjút.
Kezdjük azzal, hogy a kulturális önrendelkezés kivívása felé vezető úton milyen eredménynek tekinthető a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozása Szlovákiában?
Az utóbbi másfél évben – amikor volt egy kormányváltás és a Most-Híd párt is belépett a kormányba – sok minden történt. Sok témát el kezdtek feszegetni és átalakítani. Kétségtelen, hogy számunkra annak a keretrendszernek a létrehozása az egyik legfontosabb, ami a Kisebbségi Kulturális Alap irányításával a civilszervezeteink tevékenységére kihatással lesz. Persze nem mindegy, hogy ennek az Alapnak a működése milyen lesz, mennyire lesz beleszólása mindazoknak, akikért elvileg létrehozták. Kassára is azért jöttem el, hogy reakciókat gyűjtsek be és nyíltan szóvá tegyük azokat az észrevételeket is, amelyek akár veszélyként vannak kódolva ebben a megvalósítási formában.
A Kisebbségi Kulturális Alap létrejötte egyértelműen sikertörténetként lett beharangozva, a Híd sikertörténeteként. Ezt megelőzően viszont az úgynevezett magyar-magyar párbeszéd – mármint a Híd és a Magyar Közösség Pártja között – újfent megfeneklett. Ez is egyfajta feszültségnek, veszélyforrásnak tekinthető?
Feszültség igazából mindig is volt, most is van, de szerintem most nem a feszültség került előtérbe. Volt közöttük valami egyeztetés, ami egy bizonyos fázisig eljutott, de aztán az alapjaiban meghiúsult. Az, hogy ez a két párt kiegyezik-e egymással vagy, hogy lesz-e közös politikai érdekképviseletünk, szerintem a reálpolitika függvényében fog változni. Nem mindegy ugye, hogy a Hídnak miként alakul majd a támogatottsága, merre fele fog elkanyarodni. Szerintem ahol van szándék, ott lehet megegyezés is. Az Alapot illetően ez most nem is ütköző pont. A Hídnak volt egy koncepciója, amit a kormányban és a parlamentben is minimális változtatásokkal átvitt. A koncepciójukkal kapcsolatosan a Kerekasztalnak voltak kifogásai, javaslatai, de a Híd ezeket nem vette figyelembe.
Mik voltak ezek?
Az Alap vezetőjének és a bizottság tagjainak megválasztására vonatkoztak, valamint a keretösszegre. Mi a demokratikus elvekre, az átláthatóságra hivatkozva tettünk javaslatokat. A Kisebbségi Kulturális Alap igazgatója a kulturális tárca vezetője által kiválasztott és megbízott személy lesz, ami minden csak nem autonómia, mert abban a pillanatban, ha nincs megegyezési hajlandóság, semmi sem akadályozza meg a kulturális tárcát abban, hogy oda egy nem kvalifikált személyt ültessen. Szóval, van egy pár akna elrejtve az Alap működtetésében. Természetesen nem akarok farkast kiáltani, sem fölösleges pánikot kelteni, de az biztos: nagyon szemmel kell tartanunk a történéseket. Mégpedig azért: nehogy azon kapjuk magunkat, hogy a felállt rendszer – ami ugye végleges, jó megoldásként van beállítva -, miközben még az is megtörténhet, hogy rosszabbul fog működni, mint a jelenlegi.
Úgy gondolja, hogy ettől a mézesmadzagtól esetleg a gyomrunk is elrontódhat?
Az hogy az Alapon keresztül az eddiginél nagyobb összeget kaphatunk a kisebbségi kultúrák megsegítésére, ez nagyon jó dolog! Az viszont már megint egy más kérdés, hogy összemérve a magyarországi támogatásokkal még mindig azt látjuk, hogy ez egy nevetséges összeg. Szlovákia nem fordít annyit a kisebbségeire, mint amennyit fordítania kéne. Ez a mostani összeg például alig annak a fele, mint amennyit a pályázók a projektjeikre kérnek. Az alap most már rövidesen fel fog állni, de hogy kik fognak benne ülni, miként választják meg az egyes szerveibe az egyéneket, mi alapján határozzák meg a stratégiát, mik lesznek a prioritások, lesznek-e ebben egyáltalán régiós kitételek – ezek mind olyan kérdések, amit jó lett volna előre megbeszélni, mert a rossz döntések akár egzisztenciális gondokat is előidézhetnek, ha a prioritásokat rosszul állítják be.
Köszönjük, hogy a meglátásait megosztotta velünk.
Szaszák György
