Befejeződött a 2016/17-es színházi évad. Czajlik Józseftől, a kassai Thália Színház igazgató-főrendezőjétől azt kérdeztük, hogy ebben az idényben melyik darabbal aratták a legnagyobb sikert?
Az erdélyi kortárs szerző, Székely Csaba: Bányavakság című darabja érintette meg legmélyebben a közönséget, melyet a komáromi Jókai Színházzal koprodukcióban hoztunk létre, és már közel harmincszor mutattuk be tájainkon. Nagyra értékelem, hogy két színházunk között létrejött ilyen együttműködés. Ma jöttünk haza Kisvárdáról a Magyar Színházak Fesztiváljáról, ahol versenydarabként ezt az általam rendezett produkciót mutattuk be. Hatalmas szakmai- és közönségsikert arattunk. Hatszor, bravózva tapsolták vissza a társulatot! A verseny még tart. Eredményhirdetés szombaton lesz. Bizakodva várjuk, de számunkra már az is nagy megtiszteltetés, hogy Kisvárdán meghívást kaptunk Svédországba egy 8 előadásos turnéra az ottani magyarokhoz, továbbá a zalaegerszegi színház is felkért, hogy ezt a darabot mutassuk be náluk is.
Ez a siker megalapozta a kassai és a komáromi magyar színház további együttműködését is? Van erre lehetőség?
Mi mindenképpen szeretnénk, de tudjuk, hogy minden évadban ezt nehéz kivitelezni. Egyelőre annyit mondhatok el: kilátásba helyeztünk egy következő együttműködést. Keressük ennek a formáját. A szándék tehát él.
A kassai Thália Színház ebben az évadban 5 bemutatót tartott. A már említett Bányavakságon kívül Tóth Edétől A falu rosszát, Rau Coeneytől a Páratlan párost és Soóky Lászlótól A nagy /cseh/szlovákiai csönd című darabokat vitték színre és nem utolsó sorban a Tóth Miklós- Forgács Miklós szerzőpárostól az Árvíz című produkciót, ami viszont nem színházi, hanem tantermi előadás volt. Ez utóbbiról mit kell tudni?
A tantermi előadások ötlete a budapesti Káva Kulturális Egylettel való együttműködés révén született. Itt valójában a színház eszközeivel való nevelésről van szó. Az idén a fő témánk az iskolai zaklatások volt. Fontos küldetésünknek tartjuk, hogy az egyes jelenségeket feltérképezzük és ezekről beszédre, társadalmi csevejre inspiráljuk a fiatalokat, úgy hogy elmegyünk hozzájuk az osztályba.
Könnyen megszólíthatóak?
Azok, akik járnak színházba és eddig csak a színpadról ismerték a színészt, azok először meglepődnek, amikor benyitunk hozzájuk a tanterembe. De a meglepetés pillanata hamar feloldódik, mert kiderül, hogy a színész egyenrangú partnernek tekintve szól hozzájuk, kíváncsi a véleményükre. Beszélgetni kezdenek, és amikor a bizalom már adott az őszinte vélemények is felszínre kerülnek, amikkel már lehet mit kezdeni. Kérdéseket tesznek fel egymásnak – és ezzel nő a bizalom is a színészek, mint emberek iránt és a színház iránt is, mint egy közösségteremtő hely iránt.
A színház feltételezhetően stratégiai megfontolásból is keresi a fiatalokat, vagyishogy a nézői táborába csalogassa őket. Mennyire sikerül ez? Milyen a kassai Thália Színház nézőközönségének a korösszetétele?
Mi tájoló színház is vagyunk, ami azt jelenti, hogy országjáró színházként is van egy közönségünk és ugye van az itteni, a kassai. Ez két specifikus helyzet. Itt , Kassán úgy látom, hogy a közönségünk erőteljesen fiatalodik. Az a népszínházi profil, az a színházi eszme, amit én képviselek a fiataloktól kezdve a hatvan-hetven éves korosztályig terjedően szólítja meg a nézőket. Én szeretem azt, hogy mai eszközökkel élünk, mai eszközökkel beszélünk, noha olykor észreveszem, hogy ez az idősebb generációnak nem mindég tetszik. E mellett egy másik újdonság, hogy színházunkba az utóbbi időben már a szlovák ajkúak is el kezdtek járni. Ez annak köszönhető, hogy szlovák szakmai szinten is jegyeznek és elismernek minket. Akik eljönnek az előadásainkra, azok tolmács segítségével fülhallgatón keresztül követhetik a cselekményeket.
Gondolom, hogy a szlovák színházi szakmai elismerés egyik bizonyítéka, hogy ebben a színházi évadban is felkértek egy rendezésre a Kassai Állami Színházban…
Rendszeresen kapok felkéréseket szlovák színházakba is. Ezen a téren csúcsnak számított, hogy két éve a Lükverc című darabunkat beválogatták a nyitrai színházi fesztiválra, amin a Thália első ízben vett részt, és a főszereplőnk Gál Tamás kapta meg a fesztivál legjobb alakításáért járó Dosky-díjat. Hogy a szlovák szakma teljes mértékben elfogad minket, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Forgács Miklós dramaturgomat és engem kértek fel arra, hogy kurátorként az idei nyitrai fesztiválra a mi ízlésünk szerint válogassuk ki az összes szlovák színház közül a legmegfelelőbbeket.
Visszatérve a Tháliához azt is meg kell említeni, hogy ebben az évadban Nagy színészek kis színpadon cím alatt egy olyan sorozat is elindult Kassán, melyben a monodrámáknak, az egyszemélyes színháznak kívántok teret biztosítani.
Benkő Géza a Csehszlovákiai magyar csönd című monodrámával – aminek nagy közönségsikere volt – bérletes vendégelőadásként szerepelt nálunk. Ezeket az önálló esteket a színházunk Márai Stúdiójában rendezzük. A következő évadban Gazdag József, kassai író, publicista az Egy futballfüggő naplójából című nagysikerű könyvéből készítünk monodrámát. Örülünk, hogy a jogot nekünk adta, azzal a kikötéssel, hogy a társulatunk futballmegszállottja Nádasdi Péter színművész vigye színre.
A közönségnek egy közösségi oldalon módjában volt véleményezni az évad előadásait és az azokban nyújtott színészi teljesítményeket. Milyen eredmény hozott ez a visszajelzés?
A közönség az évad legjobb előadásának Rau Coeney Páratlan párosát tartotta, amit Dudás Péter rendezett. Valójában ezt a produkciót mi afféle wellness-színházi előadásnak szántunk és a számításaink be is igazolódtak: vette a közönség. Ezt, a felhőtlen szórakozást biztosító darabot a mai napig nagy sikerrel játsszuk. Kisebb településekre is el tudjuk vinni, mert úgy alakítottuk ki a díszletet, hogy mobilis legyen. A közönség szavazatai alapján az évad legjobb férfialakítás megtisztelő címet Benkő Géza, a legjobb női alakításét pedig Dégner Lilla kapta. El kell mondanom azt is, hogy a társulaton belül is hagyománnyá vált, hogy odaítéljük az a év szimpátia-díját. Nos, ezt a színházunk háttérszemélyzetéből az idén Lejko Bertalan, a gondnokunk nyerte el. A műszaki részlegen Kovács Géza hangmérnökünk, a művészeti részlegen pedig Madarász Máté érdemelte ki ezt az elismerést.
Egy tervezett és meghirdetett bérletes bemutató, Shakespeare Szentivánéji álom című műve viszont elmaradt ebben az évadban. Miért nem valósult meg ez az álom?
Valóban öt bemutatónk volt az évadban, noha hatot terveztünk. A hatodikat azért voltam kénytelen elhalasztani, mert három szereplő kiesett, és nem tudtuk volna őket pótolni, mert ebben a Shakespeare műben a társulat minden tagja szerepelt volna. A főbb szerepekre kiszemeltek közül ketten megbetegedtek, az egyiküket meg is kellett műteni, a másik kollegánknak pedig nagyon veszélyes szívproblémái adódtak. Az egyik színész pedig azért nem tudta vállalni a szerepet, mert már egy évvel korábban megkötött erre az időpontra egy tengeren túli szereplésre vonatkozó szerződést. A shakespeare darab helyébe a Lackfi János kortárs költőnk írásai alapján készített Milyenek a magyarok című esztrádműsort mutatjuk be, melynek a premierje szeptember 15-én lesz. Erre természetesen érvényesek az előző évi bérletek.
Ebben a színházi évadban számos vendégelőadás is volt, amelyekre a Thália Színház szervezésében került sor. Ezek közül melyek voltak a legkiemelkedőbbek?
Első helyen a budapesti Magyar Állami Operaház Kassai polgárok című szabadsággáláját emelném ki, hiszen a második világháború után most első ízben jöhettek el Kassára, és felejthetetlen élményt nyújtottak a Kassai Állami Színházban megrendezett esten. Hasonlóan nagy siker volt az ExperiDance Ezeregyév című produkciója, melynek során a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából az Ezeregyév című műsorukban a történelem extázisát 21 képben táncolták el. Ezek mellett rangosak voltak a Thália Táncestek is melyek során a Tünet Együttes Az éjszaka csodáit, a Középeurópai Táncszínház a Ki vagy te, kortárstánc? című műsorát mutatta be – és nem utolsó sorban Bozsik Yvette Társulata a Tavaszi áldozattal.
A 2016/17-es színházi évad tehát hivatalosan is lezárult, kezdődik a színészek nyári szünideje. Nyáron tehát a Thália Színház is zárva lesz?
Csak részben, ugyanis a nyár folyamán a Thália Márai Stúdiójában Varga Anikó színművésznő és szakmai csapata közreműködésével két filmes- és színházi napközis tábort indítunk a fiatalok számára. Aki a színházunk honlapját felkeresi, talán még talál szabad helyet és jelentkezhet erre az élményt és tudást adó foglalkozásra.
Köszönjük az évadértékelő beszélgetést.
Szaszák György
