Ez év januárjában tettük közzé portálunkon azokat a gondolatszilánkokat, amelyeket Kassa Óvárosának a nyolcvankilences rendszerváltozás utáni első polgármestere, Süli János osztott meg olvasóinkkal. Mivel a minap újabb „godolatszilánkokat” kaptunk tőle, az alábbiakban ezeket is közzé tesszük.
Süli János 1990-től 2006-ig Kassa-Óvárosa polgármestereként tevékenykedett, majd a szlovák külügyminisztérium kötelékébe került és pályafutását Szlovákia magyarországi főkonzuljaként fejezte be, Békéscsabán.
Ha valaki belecsöppen az önkormányzatiság problematikájába és a feladatát komolyan veszi, az ilyen ember az élete végéig akkor is választ fog keresni minden felmerülő probléma megoldására, ha erre a választott tisztség vagy kinevezés már nem is kötelezi. Nekem meggyőződésem, hogy a helyes válaszok megtalálásában a történelemből lehet a legtöbbet meríteni, mert a rendszerek problémái ismétlődnek és csak az „emberanyag“, valamint a feltételek változnak. Maga a rendszer egy virtuális „lény“, amelynek az élete örök és addig marad életben egy városban, amíg emberek élnek ott. Nem vagyok filozófus, de tudom, hogy hasonlóan, mint az embereknél a város életében vannak kimagasló pillanatok és hullámvölgyek. Hogyan oldották meg a jelentkező problémákat a múltban? Lapozzunk bele a történelembe és lehet, hogy megtaláljuk a választ.
2.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vérbe fojtása után az Osztrák-Magyar Monarchia belpolitikai helyzete katasztrofális volt. A fejlődés leállt és a félelem uralta az országot. Ez 1867-ig a kiegyezésig tartott. Ezután ami következett 1914- ig, az első világháború kitöréséig – az egy gazdasági csoda volt. Nemcsak az ország, de Kassa történelmében is. A feleségem nagyapja, Gönnerth Albert táblabíró volt Kassán és tőle „örököltem“ az 1879-1880 évi törvénycikkek könyvi kiadását. Sajnos csak egyet. Nagyon érdekes olvasmány. A ma is látható objektumok, látványa, a törvénycikkek elolvasása után érdekes információkhoz jutottam.
Kassán 1867-1914 között rekonstruálták a dómot, felépítették a színházat, a hadtestparancsnokság pazar épületét, a múzeumot, a mai óvárosi polgármesteri hivatalt, a felsőbb leányiskolát, a Királyi Ítélő Táblabíróság épületét, valamint laktanyákat, szállodákat stb. Megindult a tömegközlekedés, a közvilágítás, az ivóvíz és csatornahálózat. Kassa bekapcsolódik az ország vasúthálózatába nemcsak regionális szinten. Téhányban vasúti alagutat fúrnak. Megépül a vasútállomás. A villamospálya nyomtávja nagyon okosan megegyezik a vasútéval. Nem úgy, mint Pozsonyban! Ez lehetővé teszi az ipari termékek környezetbarát szállítását a városon belül. A sörgyár, a malátagyár, a téglagyárak, a papírmalom a dohánygyár a szappangyár és a malom termékeit éjszaka szállítja vasúti vagonokban a közlekedési vállalat, helyi iparvágányokon a vasúti hálózat rendszerébe. A Csermely-völgybe és Téhányba is villamos jár. A malomárkon két vízierőmű üzemel. Mindez csak egy kis töredéke annak, ami megvalósult. Ez az egész folyamat nemcsak Kassán történt meg, hanem a monarchia minden nagyobb városában. A nagy kérdés az, honnan volt rá anyagi fedezet? Az akkori törvénycikkek felületes áttanulmányozása után is sok mindenre van válasz. Főleg az összefüggéseket kell keresni.
A törvények elsősorban félreérthetetlenül voltak megfogalmazva. Az 188O –as év költségvetési tervének elolvasása egy élmény. Csak ehhez tudtam hozzáférni. Nem vagyok közgazdász, de szerintem az egyetemeken, ahol államigazgatást tanítanak megérne egy szemesztert. Az egész gazdasági fejlődést az országban kész csodának tartom. 1914-ig tartott. Jött az első világégés, majd a trianoni békediktátum, és a konkurens nagyhatalmak mindent megtettek annak érdekében, hogy ezt a nagyhatalmat felszabdalják és tönkre tegyék. A monarchia területén ma több, mint 10 állam vegetál. Mindegyiknek van egy komoly adminisztrációja, hadserege, titkosszolgálata diplomata masinériája, rendőrsége és még további más szervei, amelyek nem termelnek, csak tartják a markukat – és exisztenciális okok miatt – a hatalomnak nagyon jól kell tartani őket. A feldaraboló nagyhatalmak, akik ezt végrehajtották a mai napig vigyáznak arra, hogy ezek az országocskák ne szeressék egymást. Az elv, hogy osszd meg és uralkodj, a mai napig működik.
3.
Hány paragrafusa volt a törvénynek, amelyben a magyar parlament felépítéséről határoztak? Az 1879-1880. évi törvénycikket olvasva bukkantam rá erre a kérdésre. A LVIII. Törvénycikk szól az állandó országház felépítéséről. 188O december 14-én szentesítették, december 15.-én hirdették ki a képviselőházban és december 16.-án a főrendek házában. 4 paragrafusa volt! A negyedikben kötelezték a miniszterelnököt a törvény végrehajtásával.
4.
Szlovákia ebben a végtermékben is egy mintapéldány. Csehszlovákia 15 millió lakosával gyanússá kezdet válni. Ahelyett, hogy megegyeztek volna egy új progresszív államalakulatban inkább szétváltak, a lakosság megkérdezése nélkül. Ami ezután következett az nem más, mint a közvagyon elherdálása és egy kis provízió fejében, a nagy állami vállalatok külföldieknek való kiárusítása lett. A gazdasági káosz közepette a kis és közepes méretű helyi és regionális üzemek tönkretétele iskola példa arra, hogy kell piacot szerezni. Ha ehhez hozzászámoljuk a mezőgazdaság tönkretételét, akkor szomorúan meg kell állapítani, hogy a pokoli terv tökéletesen sikerült. Aztán jött a munkanélküliség. Jöttek a külföldi cégek és tetemes adómentesség fejében üzemeket létesítettek, ahol az embereket sokkal rosszabbul fizették, mint az anyaországukban. Ha valaki azt hiszi, hogy ők azért jöttek ide, hogy szociális problémákat oldjanak meg, az nagyon téved. Ennek a rendszernek az az érdekessége, hogy itt kapnak adószabadságot és innen viszik ki a profitot. És ha egy mód van rá, akkor olyan helyen van a vállalat központja, ahol szinte alig kell adót fizetni, és a pénzecskéjüket is azért tartják abban az államocskában, mert nincs adatkiadatási szerződése senkivel.
5.
1992 – ben a Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaság fővárosában, Prágában kikiáltották a szlovák nemzet függetlenségi nyilatkozatát. Az ilyenért Spanyolországban börtönbüntetés jár. A különbség az, hogy ott referendumot írtak ki, itt nem.
1993 január 1-én megalakult a 2. Szlovák Állam. Mint országnak alkotmánybíróságra lett szüksége. Törvénybe foglalták, hogy az alkotmánybíróság székhelye Kassán lesz. Felkeresett az akkori megyei főügyész Štefan Beneč és Branislav Kuchta, akiket azzal bíztak meg, hogy megfelelő székházat keressenek ennek az intézménynek. Vettem a kabátomat és elmentünk keresni. A hadtestparancsnokság épülete jó lett volna, de a műszaki állapota katasztrófális volt. A kerületi kommunista párt volt székháza a Posta utcán kicsinek bizonyult. Az új, nagy pártközpont – ma a magisztrátus székel itt- elvből nem jöhetett számításba. Eszembe jutott, hogy a restitúciós törvény alapján egy régi kassai család visszakapta a Dessewffy-palota épületét. Megkérdeztem a tulajdonosok képviselőjét, hogy nincs-e szükségük olyan albérlőre, akit az egész épület érdekelne? A válasz egyértelmű igen volt. Így a Szlovák alkotmánybíróság 13 évig egy kassai magyar család albérlője lett. Branislav Kuchta úr, aki civilben bíró volt, rövid idő alatt berendezte az épületet az alkotmánybíróság számára. Lakásokat is vettek, és rendeztek be a számukra Kassán. Amikor Vladimír Mečiar kormányfő az alkotmánybíróságot mégis szerette volna áthelyezni Pozsonyba, ez azért nem valósulhatott meg, mert Kassán átadásra kész állapotba került a székhely, csak be kellett költözniük. Később az alkotmánybíróság első elnöke nagyon hálás volt azért, hogy a bíróság 400 km –re van Pozsonytól. Így kényes kérdésekben függetlenül tudtak dönteni. Egyszer azért „panaszkodott”, de csak azért, mert egy időben rosszul működött a telefonösszeköttetés Kassa és Pozsony között.
6.
A 90-es évek elején egy halom problémával kellett megküzdenem. A zsidó hitközösség igényelte a Harang utcai templomuk visszaadását. Az Állami Tudományos Könyvtárnak volt itt ekkor a lerakata. Ők pénzt kértek tőlünk, az önkormányzattól a tető javítására,mert az szörnyű állapotban volt. Kassán akkor már két börtönkomplexum készült el. Egy a Műjégpályával szemben a másik Sacán. A Thália Szinház melletti épületből az elitélteket ezekbe helyezték át. A felszabadult börtönépületbe, a Thália Szinház mellett, az akkori igazságügyi miniszter a Nagyszombati Országos Női börtön elitéltjeit akarta áthelyezni. Egy rémálommal ért fel az, hogy az elitéltek kimenőt kapnak és a látogatóikkal a belvárosban sétálgatnak. Mivel az intézmény áthelyezésére a polgármester beleegyezésére volt szükség, éltem a vétó jogommal, és így ez a büntetésvégrehajtási intézmény nem került Kassára. Itt Kassán a felszabadult volt börtönépületet az Állami Tudományos Könyvtár kapta meg, ahova a régi zsinagógából átszállították az ott tárolt anyagokat. Ezzel a megoldással lehetővé tettük, hogy a zsidó hitközösség is visszakapja jogos tulajdonát.
