A Szalánci-hegységben áll Szalánc vára, vagyis a Szalánci-várkastély, egy 13. századból származó gótikus építmény. I. Rákóczi György a 17. századi hatalomra kerülésekor felgyújtotta, így mára már csak árnyéka önmagának. A vár első történelmi említései 1281-től kezdődnek.
A várhoz vezető meredek erdei útvonalnak érdemes nyitott szemmel indulni, hiszen számos érdekességet rejt. Egyes köveken még láthatóak az egykori, lovak által húzott kocsikerekek nyomai, vagy a várból lezúdult kőtömbök szanaszét heverve a domb lejtőn. A kőtömbben talált rések alapján állapították meg a vár középkori építészeti technikáját.
Napjainkban az egykori vár romjai és egy háromszintes torony tekinthető meg. Érdekességként szolgál a torony mellett lévő kis kápolna, amelynek fő látványossága a felette lévő gótikus építésű ablak. A kápolnára néző kis erkély volt az a hely, ahonnan a vár ura az istentiszteletet figyelte.
„Az archeológusok a várudvar ásatásakor a 13. századból származó kisebb ereklyéket, edényeket találtak, amelyekre a fosztogatók sikeresen lecsaptak” – árulta el nekünk a vár gondnoka, Eduard Gajdoš, aki egy igazi szalánci lokálpatrióta, még a magyar nyelvet is tökéletesen beszéli.
A medence alakú kápolnát is feltárták, de az a feltevésük, miszerint a föld alatt egy kripta lehetett, sajnos nem bizonyult be. A vár eredeti kinézetét többször is próbálták megrajzolni, viszont a rajztechnikusok bizonytalanok az egyes falakat illetően. A várat fenntartó polgári társulat több kisebb, de sikeres pályázaton keresztül próbálja a várat felújítani, így a turizmust is fellendíteni a térségben. A legnagyobb attrakció a főtoronyba vezető csigalépcső és kilátó lesz.
Pásztor Eszter
