Kassa új városvezetésének javaslatára a képviselőtestület a múlt hét csütörtökjén megtartott ülésén megszavazta, hogy a város védőszentjéül Árpád-házi Szent Erzsébetet választják. Jaroslav Polaček főpolgármester mielőtt ezzel a javaslattal előrukkolt volna egyeztetett a kassai érsekséggel, s mivel ők is helyeselték az elhatározást és biztosították a főpolgármestert, hogy a város ebbéli szándékáról a római Szent Széket is tájékoztatják – jó érzéssel hozták meg a döntést. A magisztrátus és az érsekség is azt emelte ki, hogy ezt a lépést abban az évben teszik meg, amikor Kassa viseli az Önkéntesség Európai Fővárosa címet. 

Természetesen, Kassa nem most fedezi fel a szolgáló szeretet védőszentjeként ismert Árpád-házi Szent Erzsébetet. IV. Márton pápának egy 1283-ban keltezett leveléből tudjuk, hogy Kassának már ekkor volt egy Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt temploma. Ez a templom a tatárjárás áldozatául esett. De nem véletlen, hogy helyén az 1374-ben építeni kezdett új templomnak – vagyis a gótikus kassai dómnak is – ő lett a védőszentje, és a nyugati főbejárat timpanonjában az ő kőbe faragott szobra látható, amint a kezében tartja a székesegyház makettjét. A főoltár középpontjában természetesen a Madonna-szobor áll, karján a gyermek Jézussal, jobbján a bibliai Szent Erzsébettel – keresztelő Szent János édesanyjával – kapcsos imakönyvvel a kezében, balján pedig Árpád-házi Szent Erzsébet, a templom védőszentje, kezében tálkával és kanállal – jótékonyságának a jelvényeivel. A főoltár 48 képe közül is 12 Árpád-házi Szent Erzsébet életének fontos jeleneteit ábrázolják. Kassai István kőfaragó mester, aki a dóm páratlan remekét, a 16 méter magas szentségházat alkotta, Szent Erzsébet előtt is le kívánta róni a kegyeletét, amit egy csodálatos Erzsébet dombormű elkészítésével valósított meg. Ezt a domborművet a kerszthajó északkeleti pillérjéről a dóm XIX. századi restaurálásakor helyezték a sekrestye bejárati ajtaja mellé, ahol ma is megcsodálható. A dóm legszebb bejáratának díszítő elemei között is kiemelt helye van Árpád-házi Szent Erzsébetnek. Szobra az északi kettős kapu elválasztó pillérén áll, feje fölött a liliomos címerpajzsot tartó két angyallal.

De mi késztethette a régi-régi elődeinket arra, hogy így viszonyuljanak Árpád-házi Szent Erzsébethez? Egyáltalán honnan jutott el hozzájuk a híre? Van-e az egyházi levéltárban valamilyen nyoma annak, hogy az egyhajós plébánia templom, majd később a dóm védőszentjéül is miért őt választották? Nos, ezt az utóbbi kérdést Erdő Péter bíborosnak és Pásztor Zoltán itteni püspöki helynöknek is feltettem, amikor Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját ünnepelték Kassán. Nem tudtak írásos forrásokról. Valójában érdemi válaszaik sem voltak ezekre a kérdésekre. Én is csak találgatni tudok. Lényegesnek tartom, hogy a történészeknek végre sikerült tisztázniuk, hogy II. András királyunknak ez a lánya Sárospatakon született. Korábban még Pozsony és Óbuda is szerepelt a lajstromukon. Mivel Sárospatak igen közel van Kassához, az itteni hívek biztosan tudtak arról, hogy 1235-ben IX. Gergely pápa az itt világra jött Erzsébetet avatta szentté. Ha ehhez azt is hozzá gondoljuk, hogy az ő testvérbátyja lett a IV. Béla néven ismert királyunk, aki a tatárjárás pusztítása után Kassára is vendégtelepeseket hívott – közöttük arról a vidékről is, ahol a húga rövid, de mégis valóban csodálatos életét leélte – elég ok lehetett arra, hogy az itteni magyarokkal összeházasodó vendégek is egyakarattal választhatták közös templomuk védőszentjévé Árpád-házi Szent Erzsébetet.

Való igaz, hogy többet illene tudnunk róla. Ha másért nem, már csak azért is, mert az ő sorsa vetekszik a Rómeó és Júliáéval, sőt: alighanem sajátosan különb is! Gondoljunk csak bele: négy éves, amikor II. András király lányát a kor szokásainak megfelelően eljegyzi I. Hermann türingiai tartománygróf fia. Erzsébet előbb Eisenachba, majd Wartburgba kerül. Az irodalom és zenekedvelő tartománygróf és mélyen vallásos felesége mellett igen jó nevelést kapott. 1216-ban viszont az Erzsébet férjének szánt, de betegeskedő Herman 19 éves korában meghalt. Ekkor egy kis ideig kérdésessé is vált, hogy mit kezdjenek Erzsébettel, de mivel kiderült, hogy a Herman öccse – Lajos és Erzsébet között a pajtási szeretet igaz szerelemmé érett, 1221-ben hozzá adták feleségül. Lajos Erzsébettel boldog házasságban élt. Mikor megszületett az első gyerekük /Hermann, 1222/Erzsébet menedékhelyet alapított árva gyerekek számára és segíteni kezdte a szegényeket. Második gyermekük /Zsófia,1224/ megszületése után hálából – Európában elsőként, kórházat létesített, ahol maga is segített a betegek ápolásában. A harmadik gyermekük /Gertrúd,12278/ születését a férje már nem élte meg, mert II. Frigyes oldalán vazallusként részt vett a keresztes hadjáratban, ahol életét vesztette. Ez nagy csapás volt Erzsébet számára, mint ahogy korábban az is, amikor utólag értesült arról, hogy édesanyja – a Bánk bán Gertrúd királynéja – milyen tragédia áldozata lett. Alighanem ezek is erősítették abban a hitében, hogy folytassa vezeklő életét, ápolja a betegeket, segítse a szegényeket. A pápa engedélyezte volna, hogy újból férjhez menjen. A császár, II.Frigyes meg is kérte a kezét, de kikosarazta. Ő végig hű maradt szeretett férjéhez. A sógorai viszont már nem tudták elviselni a jótékonykodásait. Elzárták a férje birtokainak jövedelmétől, és megvonták a saját vagyona kezelési jogától is. Valójában ő korábban is a maga vagyonát osztogatta, mert volt mit. Mikor négyéves korában Thüringiába indította az édesapja, hozományként Pozsonyból harminckét társzekér aranyat és ezüstöt indítottak útnak -, tehát nem volt szegény ez magyar királylány! Lelkierőben, hitben, meggyőződésben is erős és gazdag volt. Megfogta gyermekei kezét és észrevétlenül elment velük Wartburg várából. Fonásból és megmaradt ékszereiből tartotta fenn magát és gyermekeit. Eckberg bambergi püspök fogadta be Pottenstein várába, majd Marburgba költözött, ahol Assisi Szent Ferenc harmadrendjének a tagja lett. Ettől kezdve a haláláig tartóan szürke köntösben járt. Már 24 évesen befejezte földi pályafutását. Három nappal korábban a halála pontos időpontját is megmondta. A sírja mellett számos csoda történt, de ezekre az életében is voltak példák, amiket őriz az utókor emlékezete. IX. Gergely pápa 1235-ben ezért avatta szentté. A sírja fölé Margburgban 1236-ban kezdték el építeni a Szent Erzsébet -templomot, ami 1283-ra készült el. Magyarországon testvérbátyja IV. Béla Kápolnán építette fel tiszteletére az első templomot 1244-ben. Számunkra itt IV. Márton pápának az az 1283-ban keltezett levele lehet érdekes, ami megemlíti, hogy Kassának van egy Erzsébet tiszteletére felszentelt temploma. Ez ugyanis azt erősíti meg, hogy ennek a városnak igen közvetlen és szoros szálai fűződhettek Erzsébethez. Tudnunk kell, hogy Kassa a 13.században már fallal körül vett „civitas” volt, egyházi autonómiával és Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló saját városi pecséttel!

Szinte a csodával határos, hogy az évszázadok során Árpád-házi Szent Erzsébet nem csak a dómnak, hanem Kassának is volt már a védőszentje, és 2019-ben egy újabb képviselőtestületi határozat alapján újra az.

Szaszák György
/fot.:ifj.Szaszák Gy./