A pozsonyi születésű polihisztor, Kempelen Farkas /1734/ feltaláló életét és munkásságát mutatja be az a kiállítás, melyet Kassán a
Műszaki Múzeumban nyitottak meg.
A figyelmet érdemlő kiállítás létrejötte a Kempelen Polgári Társulás munkatársának, Andrej Groll-nak köszönhető, aki a kassai tárlat megnyitásán egyebek mellett ezt nyilatkozta: „Kempelen története olyan különleges és lenyűgöző, hogy úgy döntöttem, megosztom a világgal. Elkészíttettem azoknak a találmányoknak a modelljét, amelyekről fennmaradt valamilyen kép vagy dokumentáció. A kiállítással azt szerettem volna bemutatni, hogy a híre ellenére Kempelen nem egy sarlatán, hanem egy nemzetközi jelentőségű felvilágosodott személyiség volt.”
Ez kétségtelenül így igaz, hiszen például tanulmányát az emberi beszédről a modern fonetika megalapozásának tartják és az sem véletlen, hogy 1770 táján ő szerkesztette meg az első beszélő gépet a világon. De nem csak ezt , az első gőzturbina szabadalmat és a vakok számára készített első nyomtatót is például. Zseniálisan oldotta meg a pozsonyi vár vízellátását is, pontom hidat tervezett a Dunára, liftet a szolnoki sóbányába, építészként a budai vár egyes részeit is ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat és a schrönbrunni szökőkutakat is. Híres találmánya lett a sakkozógép, amit Mária Terézia szórakoztatására készített. A Török néven híressé vált gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset vont le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott.
A Kempelen Farkast bemutató kassai kiállítás a
Műszaki Múzeumban június 30-ig tart nyitva, melyen a feltaláló híres könyvének, Az emberi beszéd mechanizmusának az első, 1791-es francia kiadása is megtekinthető.
/sz/
