Az előző évhez hasonlóan mi, Márais diákok újra szerencsét próbáltunk a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium által szervezett becslési versenyen. A helyszínen a leginkább elhíresült fizikaverseny mellett lehetőség nyílik a képzőművészet, az ének és a szavalás iránt érdeklődők számára is tehetségük ismertetésére.
A fizikaversenyen Faber Soma Benedek, Gaboda László és én, Oltman Tamás vettünk részt háromfős csapatot alkotva. A festészeti versenyen Bányácski Orsolya csillogtatta meg képzőművészeti tudását, valamint a már fentebb említett Gaboda László indult a szavalóversenyen is.
Én főképp a fizikaversenyről tudok beszámolni. Az első napon bemutattuk otthon elkészített plakátunkat Szilárd Leóról, egy kis elektronikai eszközt, mely a láncreakciót volt hivatott szemléltetni, valamint egy videót ennek elkészítéséről. Írtunk két feleletválasztós totót, az egyik fizikai témájú volt, a másik pedig Szilárd Leó életével kapcsolatos. Eközben lezajlott mindhárom másik verseny, és még aznap kihirdették győzteseit. Örömmel fogadtuk a hírt, hogy Bányácski Orsolya, festményével 1. helyezést, Gaboda László pedig szavalatával 2. helyezést ért el. Orsolya számára a megmérettetés tehát véget ért, viszont nekünk a java még hátra volt.
A második napon a versenyzést a reggeli órákban kezdtük, a szóbeli rész következett, ahol 11 feladatot kellett teremről teremre járva megoldanunk. A feladatok 1-2 kivételével alapból számunkra nem voltak annyira nehezek, ám mivel mindegyik megoldására csupán 10-10 perc állt rendelkezésünkre, legtöbbjük végül érdekes kihívásnak bizonyult. Ezután egy kis szünet és ebéd után volt szerencsénk részt venni Härtlein Károly előadásán, melynek fő témája a víz volt. Az előadás keretein belül meglepő kísérletek szemtanúi lehettünk, valamint még szép nagy lángokat is láttunk. Az előadás által nyújtott izgalmak után újra alkalmunk volt versengési lázban égni, ugyanis a végső feladat állt előttünk, az eszközkészítés. A munkálatokhoz szükséges segédeszközöket mindenki magának biztosította, az alapanyagból viszont mindenki ugyanannyit kapott. Amennyiben valaki valamit nagyon elrontott, új alapanyagot nem kapott, így limitált idő alatt is pontosan kellett dolgozni. A feladat egy kis méretű, drót nélküli távkommunikációs eszköz elkészítése volt, melyet a legtöbb csapathoz hasonlóan nem sikerült tökéletesen elkészítenünk, bár szerencsére működő állapotban volt.
Ezután vegyes érzelmekkel tértünk vissza a szálláshelyünkül szolgáló kollégiumba, abban viszont mindannyian egyetértettünk, hogy a verseny alatt kifejezetten jól éreztük magunkat. A kiértékelés még aznap este zajlott le, a mi kategóriánkban, azaz a Magyarország határain túli iskolák kategóriájában első helyet értünk el. Pontszámainkat összehasonlítva a belföldi iskolákkal is megosztott első helyen végeztünk a miskolci Földes Ferenc Gimnáziummal.
Végezetül pedig a teljes csapat nevében szeretnék köszönetet mondani felkészítőnknek, Diószeghy Árpádnak, aki még akkor sem fordult el tőlünk, amikor szinte végtelen türelmének határait súroltuk a felkészüléskor, hanem kitartott mellettünk. Iskolánk egymás után 5. alkalommal hozta el az első helyet a becslési versenyen, ez pedig kitartó és eredményes munkája nélkül korántsem lett volna lehetséges.
Oltman Tamás
