Kassáról autóval alig félórányi út alatt elérhető Füzér vára, mely a Zempléni-hegységben egy meredek oldalú vulkáni kúpon (552 m) magasodik az ég felé. 2008-tól ez Magyarország 7 természeti csodájának egyike.
Ezt a kitüntető címet akár e csodálatos térség, az eredetiségét őrző élő természet, a csak itt található ritka növények látvány is megkaphatta volna, de a hely koronája kétségtelenül maga az Aba nemzetségfő – vagy valamelyik leszármazottja – által épített vár. Minden valószínűség szerint az Abák a kabar törzsből kiválva jöttek ide. Nyári szálláshelyük a későbbi Ungvár környékén, a téli szálláshelyük pedig Kassán. Volt. Az első erődítményt a kassai Várhegyen is ők építették. Az Orosz Krónika fekete magyaroknak nevezi őket. Hogy korukban meghatározó egyéniségei voltak ennek a térségnek, ezt az a tény is igazolja, hogy Aba Sámuel István király nővérét vette feleségül és később ő lett a harmadik királyunk. Mivel e térség birtokosai is ők voltak, az is természetes, hogy később a megyerendszer kialakításakor is róluk kapta elnevezését Abaújvár vármegye.
Füzér vára az idők folyamán hol nemesi, hol király birtokként szerepelt, és sok változáson ment keresztül. A vár fénykorában – a mohácsi csata után – Perényi Péter koronaőr egy évig itt őrizte a Magyar Királyi Szent Koronát. A várat 1567-ben a Báthory család szerezte meg, majd 1626 körül Bethlen Gábor csapatainak az állomáshelye lett. A vár sorsa Nádasdy Ferenc országbíró, valamint az utolsó bérlő, Bónis Ferenc politikai bukásával pecsételődött meg. A Wesselényi-féle szervezkedésben való részvételük miatt mindkettőjüket fővesztésre és vagyonelkobzásra ítélték, amit 1671-ben végre is hajtottak. 1676-ban a vár épületeit kiürítették, a kutat és a víztárolót eltömték, majd az egész épületegyüttest felgyújtották.
A romokat évszázadokon át koptatta az idő. A vár régészeti feltárását 1977-en kezdték el, helyreállítását pedig a 90-es években. Döntő fordulat 2012-ben követezett be, amikor az Új Széchényi Terv keretében több, mint másfél milliárd forintot nyert a település a vár felújítására.
Hatalmas munkát végeztek el. Nemcsak a külső és belső várfalakat húzták fel, eredeti formájában helyreállították a Felsővárat, felépítették a palotaszárnyat, a várkápolnát és az alsó bástyát. Külön dicséret jár azért, hogy – ahol a fennmaradt leírások és a feltárás eredményei ezt megengedték – a belső berendezéseket is hagyományhűen pótolták. Nagyon szakszerű történészi és építészi munkák eredményeit lehet itt megcsodálni, kiegészítve a kor legújabb vívmányaival s, mert a látogatók 3D animáció segítségével is végig követhetik a kor jellegzetességeit. A vár pincéiben a kőtár a vár építészettörténetét mutatja be, de bortörténeti kiállítás is látható, sőt a 17. századi sörfőzést ismertető kamarakiállítást is megtekinthetjük. Fent a palotában gyönyörű a zöld szoba és a kápolna. A 16-17. század magyar pénztörténetét bemutató kiállítás pedig nem csak a numizmatikusok figyelmét kelti fel. Még a palota tetőterének kihasználására is gondoltak a tervezők. Itt Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas képzőművésznek köszönhetően a történeti Magyarország várait csodálhatjuk meg.
Én most csak néhány dolgot emeltem ki, de a látnivaló ezeknél sokkal több. Bevallom, az élménnyel egy látogatás során nem is tudtam betelni. Mondtam is a családomnak, hogy ide még többször is el kell jönnünk. És hogy ez így legyen, ehhez még az égiek, vagy a sors akarata szerint egy nem mindennapi kassai találkozás is motivációt adott. A Magyar Jelenlét Házában a Medgyasszay István építész munkásságát bemutató kiállítás megnyitásán ugyanis összefutottam azzal a miskolci Rudolf Mihály Ybl-díjas építésszel, akinek szakmai szempontból köszönhető Füzér várának a felújítása. Az alkalmat megragadva beleegyezésével az alábbi beszélgetést rögzítettem diktafonra:
Mi jelentette ennek a várnak a felújítása során az építészeknek a legnagyobb kihívást?
Lehetőségünk adódott arra, hogy a várfelújtásokban most felállíthattunk egy tabula rasát. A kérdés és a kihívás az volt, hogy képesek lesünk-e itt a késő középkori, a reneszánsz kori múltunkat enteriőrökben is bemutatni. Tehát hogy a romokra nem csak egy védőtetőt teszünk, hanem a palotaszárny belső termeit, szobáit, helységeit is az eredetinek megfelelően kilaktjuk, tehát az enteriőrt is visszaállítjuk.
Milyen hitele fogódzókhoz tudtak nyúlni, fennmaradtak-e ehhez információk?
A palotaszárnyat illetően szerencsénk volt, mert fennmaradt négy invertárium. Ez a négy különböző időben készült leltár megőrizte, leírt, hogy az egyes szobákban egy évszázadon át milyen bútorok voltak, milyen osztott ablakok voltak az épületen, milyen padlóburkolat volt a konyhában, sőt még azt is, hogy hány fakanál lógott a stelázsin. Számunkra az enteriőrök esetében elsősorban ez és a régészeti ásatások leletei adtak olyan forgatókönyve a kezünkbe, ami szerint dolgozhattunk.
Feltételezem, hogy minden kérdésre azért nem volt válasz. Ilyenkor mihez nyúltak?
Ilyenkor analógiák alapján kerestük meg a válaszokat. Többször voltunk például Árva várában. Annak a hasonló korban épült zöld házából hoztuk a mintát a füzéri Zöld ház megfogalmazásához.
Lehet tudni, hogy az árvai Zöld-ház létrehozója ki volt?
A mai osztrák területről érkezett az a festőművész, aki 1470-ben Freundsbergnek a várát kifestette. Őt az 1840-es évek közepén minden bizonnyal Mátyás király hívta Árvába. Ebben az időben – nyolc éven keresztül – a füzéri vár is Mátyás tulajdonát képezte. Feltételezhető, hogy ő itt is építkezett. Akár a nádor szobája, akár a késő gótikus füzéri kápolna a várban ekkor épülhetett. És a zöld szobát is lehet, hogy ez az osztrák festő festette ki.
Ennek a valószínűségét az is erősítheti, hogy Kassán is ekkor épült a dóm déli oldala, amihez Mátyás sok támogatást adott és többször is megfordult a városban. A déli oldal főbejárata fölöti timpanonban az ő életnagyságú szobra áll, és az ő nevét viseli a székesegyház befejezetlen tornya is, valamint bent a királyi oratórium a hozzá vezető királyi lépcsővel.
Igazad lehet, hiszen Kassa már akkor is, és még korábban is természetes központja volt ennek a régiónak. Az Abáknak is közük volt Kassához és Füzérhez is. Különben az Aba magyarul azt jelenti, hogy Atya. De keveset tudunk róluk, még sok feltárandó volna ezen is. Füzér várát először az Abák adták el a királynak. II. András vásárolta meg tőlük még az 1200-as évek elején. Utána András unokája, V. István háborúzik András fiával, IV. Bélával, aki annak Anna nevű nővérétől elfoglalja Füzér várát és a famulusainak adja.
Béla húga pedig ugye az az Árpádházi Szent Erzsébet, aki Kassa és a dóm védőszentje lett…
Aki pedig a közeli Sárospatakon született, mert Gertrúd az édesanyja Leleszről indult hazafele, de megállt megpihenni Sárospatakon. Itt hozta világra a keresztény világ adakozó szentjét.
Kevesen tudják, hogy az ő édesapja, II.András Izraelt is meghódította…
Igen. Én szoktam is mondani, hogy ő volt a világon az egyedüli király, aki joggal felvehette volna a Jeruzsálemi előnevet, hiszen egyedüliként sikeres hadjáratot vitt a Szentföldre, de háborúznia nem kellett, mert mindenki behódolt neki, de ő nem maradt ott. Visszavonult.
Visszatérve Füzér várához, volt-e még a felújítás során olyan probléma, ami helyben nem volt megoldható?
Az oromfalas megfogalmazásnál a kőkereszt rózsa mibenlétének titka okozott gondot. De a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna kőkereszt rózsái segítettek a megoldásban.
Szerintem talán nem is kellett volna olyan messzire menni, hiszen a kőkeresztes rózsára Kassán is van példa. A Szent Mihály-kápolna homlokzati falának a felső, összeszűkülő részénél hat faragott keresztes rózsaablak látható: három az egyik, három a másik oldalon. Ezek közül öt kereszt formában áll, míg bal oldalon a harmadik X formában. Ezt tudatosan készítették így – noha ismerték a szimetriát. Ezzel a gesztussal azt a meggyőződésüket akarták kifejezni, hogy tökéleteset csak maga a teremtő isten alkothat. Az ember nem.
Az idegenvezetők Kassán temetőkápolnaként mutatják be ezt a létesítményt, de a művészettörténések egyetértenek abban, hogy ez eredetileg egy nagyobb templom szentélyének épülhetett, de nem tuják, hogy miért maradt abba az építése. Kérdés az is, hogy a dómmal együtt, közvetlenül annak a szomszédságában az 1300-as évek során miért épült egyserre két templom?
Nos, szerintem ehhez is az Abáknak lehetett köze. Aba Amadé nádor Fő fészke ekkor a gönci várában volt. Itt lakott a hat fiával. Ide fogadta be Ulászlót, akit II. Vencel cseh király űzött el a lengyel trónról, akit ő később vissza is segített a koronához. Vencel a fiának a magyar koronát is meg akarta szerezni, de Aba Amadé I. Károlyt is segítette a magyar trónra jutni. Károly ezért a szolgálataiért neki adta Kassa királyi részét. Szerintem hálaadásként ő építette a Szent Mihály-templomot, amit rajta kívül Szent Demjénnek és Kozmának a nevére szenteltek fel. Ezzel kapcsolatosan azt érdemes tudni, hogy mikor Aba Sámuel feleségül vette István király nővérét, ő nem a római, hanem a bizánci hitre tért át. Nos, alighanem Kassán is azért épült egyszerre két templom, hogy mindkét fél híveinek legyen hova járniuk. Csakhogy a kassai szász vendégek – akik bérlőkként használták a királyi földeket – nem akarták elveszíteni a megszerzett kegyeket és előnyeiket, ezért váratlanul megölték Aba Amadét. A kassai polgárok csak az emlékezetes rozgonyi csata után nyerték vissza a király bizalmát, de ez már egy másik történet.
Szaszák György
