Államalapító Szent István királyunkra emlékezvén, két nappal augusztus huszadikai nemzeti ünnepünk előtt az egykori Kassai Királyi Házban, Magyarország Kassai Főkonzulátusán Haraszti Attila főkonzul magas állami kitüntetéseket adott át három olyan egyéniségnek, akik ebben a térségben a felvidéki magyarság közművelődési, művészeti és irodalmi életében kimagasló eredményeket értek el.
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Zvolenský Gabriella, a királyhelmeci Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatója részére a felvidéki magyarság kultúrájának megőrzése iránti elkötelezettsége, valamint sokoldalú szervező és közösségépítő tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, Havasi József operaénekes, karnagy, a kassai Csermely Kórus alapítója és vezetője részére a felvidéki magyar kórusmozgalom jelentős személyiségeként végzett kiemelkedő művészi tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, és Gál Sándor József Attila-díjas író, költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére sokoldalú írói pályafutása, valamint a határokon átívelő magyar kulturális kapcsolatok elmélyítését szolgáló tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta.
A kitüntetés átadó ünnepségen Zvolenský Gabriella munkásságát Zachariaš István, a Kassai Önkormányzati Kerület alelnöke az alábbi szavakkal méltatta:
Zvolenský Gabriella Királyhelmecen született 1956. január 4-én. A helyi magyar alapiskola elvégzése után Losoncon óvónőképzői szakképesítést szerzett. Később a Sárospataki Tanárképző Főiskolán, majd a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen diplomázott pedagógusként. 2008-ban elnyerte a PaedDr.,azaz a „pedagógia doktora” címet. 14 évig a Királyhelmec közelében található bacskai óvoda igazgatónője volt, majd Tőketerebesen a járási népművelő intézetben helyezkedett el. Ezt követően a magyar kultúrát éltető és a felvidéki magyar közösséget összefogó országos szervezet, a Csemadok alkalmazottjaként dolgozott Királyhelmecen, majd hét éven át vezette a helyi Városi Művelődési Központot. Tanított a nagygéresi valamint a királyhelmeci magyar alapiskolában is. 2006-tól pedig a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatójaként Kassa megye ötven településének kulturális életét szervezi általános megelégedésre. Áldozatos munkájával, ötleteivel, kezdeményezéseivel, fáradhatatlan aktivitásával hosszú idő óta igazi motorja a régió magyar kulturális életének.
A magyar kultúra ápolása és a közösségek kialakítása, megerősítése a fő életcélja. Évekig vezetője, rendezője és főszereplője volt a királyhelmeci amatőr színjátszó csoportnak, gondos, szeretetteljes irányításával sok amatőr színész sajátította el a színjátszás alapjait. Táncolt a helyi Fürt néptánccsoportban, melynek egyik alapítója. Elvégezte a koreográfusi tanfolyamot, itt nyert tudását az ifjúság nevelésénél kamatoztatta. Szívügye az utánpótlás nevelés, ott bábáskodott az Apró Bodrogközi Néptáncegyüttes megalakulásánál. Közreműködésével a csoport 25 év alatt számtalan elismerést szerzett nemcsak Szlovákiában, de Magyarországon, Csehországban, Romániában egyaránt. A felnőtteket tömörítő Bodrogközi Néptáncegyüttesnek oszlopos tagja, irányítója, koreográfusa volt. Színjátszói képességét a Bodrogközi Aprószínpadban kamatoztatta, ahol rendezőként is aktív szerepet vállalt. Tevékenységének köszönhetően számos különböző díjat nyertek az általa irányított csoportok: nívódíj, rendezői díj, drámapedagógiai díj, fesztiválok fődíjai, valamint egyéb elismerések öregbítették Királyhelmec, illetve a bodrogközi és az Ung-vidéki régió hírnevét.
A felvidéki magyarok önazonosság tudatának erősítéséért végzett tevékenységét, kiemelkedő munkáját a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) és Sátoraljaújhely városa is elismerő oklevéllel díjazta. 2016-ban a Kassa Megyei Önkormányzat Elnökének Plakettjét is átvehette.
Ma is rendkívül aktívan szervezi a települések kulturális életét, mozgatórugója számos önkormányzat és kulturális szervezet tevékenységének, közben a kisgyermekekre, a hátrányos helyzetben levőkre, a nyugdíjasokra is nagy figyelmet és kiemelkedően sok energiát fordít. A közösségi élet újjászervezése érdekében városi gyermeknap, veteránsportolók találkozója, adventvárás, nyugdíjas találkozók, fesztiválok és sok más rendezvény szervezése fűződött, fűződik nevéhez. Jelenleg a Kassa megyéhez tartozó Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet élén végzi áldásos, áldozatos munkáját. E pozíciójában 2006-ban mintaszerűen működő regionális múzeumot (Mailáth József Múzeum) hozott létre Királyhelmecen, és a városban 2007-ben Térségi Könyvtár néven új könyvtárat is létesített.
Zvolenský Gabriella mindig az emberekért, az emberekkel tevékenykedik. Szívén viseli a város és a régió fejlődését, segít a rászorulóknak.
Havasi József pályájaívét Duncsák Mária, a Csemadok Kassa Városi Választmányának alelnöke ismertette:
Havasi József 1947. április 27-én született Kassán. Középiskolai tanulmányai után a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán tanult. 1969-ben a Kassai Állami Színház Operatársulatához szerződött, először kórustagként, majd szólista lett.
1976 és 1986 között elhagyta a színház deszkáit, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház egyházkarnagya és orgonistája volt. Ebben az időben kántorképzőre is járt Budapesten.
1983-ban ismét lehetőséget kap a színházban énekelni, amikor is Puccini Toscájában Scarpia szerepét alakítja. 1987-ben végleg visszatér az operába, ahol egészen nyugdíjaztatásáig alkalmazták. Ez idő alatt több országban is énekelt, többek között: Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Németországban és Olaszországban. Pályafutása nagyobb szerepei (a teljesség igénye nélkül): Smetana: Eladott menyasszony (Mícha, Krušina), Puccini: Pillangókisasszony (Sharples), Verdi: Nabucco (Főpap), Puccini: Bohémélet (Schaunard, Alcindoro), Verdi: Traviata (Douphal báró), Rossini: Sevillai borbély (Bartolo), Szirmai: Mágnás Miska (Korláthy gróf), Verdi: Aida (Király), Schmidt: Notre Dame (Főpap), Bizet: Carmen (Morales), Strauss: Denevér (Frank), Verdi: Rigoletto (Rigoletto), Lehár: Víg özvegy (Zeta), Dvořák: Rusalka (Erdész), Janáček: Jenufa (Stárek).
2006-ban a kassai Thália Színház felkérésére prózai szerepet is vállalt Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságai c. darabjában, ahol Knitelliust alakította. 2016 nyarán ismét visszahívták a kassai operába, ahol a Bohéméletben két szerepet is kapott. Valójában a színháztól nyugdíjaztatása óta sem vált meg, hiszen a mai napig játssza előző szerepeit.
1973 őszén magyar nemzetiségi kórusként megalapította a kassai Csermely Kórust, amelyet a mai napig is vezet, és amelyet élete legnagyobb szívügyének tart. Irányítása alatt a kórus eleinte a kassai magyarság kulturális életében meghatározó szerepet játszó Új Nemzedék Együtteshez tartozott, egyúttal az országos magyar kulturális szervezet, a Csemadok mellett működött és működik ma is. A számos jelentős sikert arató énekkar az 1975-ös Pozsonyi Zenei Ünnepségek keretében a Szlovák Zenei Alap díjában részesült. 1984-ben felvételt készített a Szlovák Rádióban. A galántai Kodály-Napok kórusfesztivál ötszörös győztese volt. 1990-ben azonban a Csermely – a szükséges anyagi források hiánya miatt – kénytelen volt egy időre felfüggeszteni tevékenységét.
Havasi József 1998-ban újraindította a kórus működését, amely attól fogva minden évben jelentős érdeklődést kiváltó, nagy sikerű újévi hangversenyeket tart. 2013-ban, a kórus negyvenéves fennállása alkalmából került sor a Csermely Kórus és vendégei jubileumi, 15. újévi koncertjére. 1999-ben a Csermely Kórus fellépett Habsburg Ottó kassai ünnepi fogadtatásán. 2000-ben a tagokkal létrehozta a Csermely Polgári Társulást, amely a mai napig igazgatja a kórus tevékenységét, és amely Kassán három ízben megszervezte a Kárpát- Eurorégió Kórusok Fesztiválját is. A kórus számos sikeres koncertet adott többek között Magyarországon, Romániában, Franciaországban, Finnországban, Ausztriában és Csehországban is. 2000 augusztusában, a Magyar Köztársaság Kassai Főkonzulátusának megnyitása alkalmából szervezett ünnepségen is szerepelt.
A Csermely az évek során számos neves hazai és külföldi művésszel dolgozott együtt. A kórus gazdag világi és egyházi repertoárral rendelkezik és a műveket igyekszik eredeti nyelven megszólaltatni. Ünnepekkor közreműködik a magyar nyelvű szentmiséken Kassán. A kórus 2003-ban megkapta a Kassa Megyei Hivatal díját, 2006-ban pedig a kisebbségi kultúra színvonalas terjesztéséért Bartók Béla díjban részesült. 2009-ben Kassa Város díját is elnyerte.
Havasi József, aki 6 gyermek édesapja, mindezek mellett évtizedek óta a kassai premontrei templom egyházkarnagya is, ahol kizárólag magyar szentmiséken működik közre. További kórusokat is alakított, így pl. a Vox Candidorumot, valamint a 2011-ben megalakult, helyi Szent István Társulat keretein belül a katolikus hívekből álló énekkart is létrehozta. Vezetett énekkart a nagy múltú Kassai Magyar Ipari Iskola mellett is, amely az iskola diákjaiból állt.
Havasi József munkája elismeréseként 2010-ben a Magyar Köztársaság akkori kassai főkonzuljától átvehette a számára megítélt Pro Cultura Hungarica díjat. 2014-ben a kultúra terjesztéséért megkapta Kassa megye díját. Ugyanebben az évben elnyerte a felvidéki magyarok országos zenei díját, a „HARMÓNIA életműdíjat“ is.
Gál Sándor munkásságáról Csoltkó Jenő, a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmányának elnöke így fogalmazott:
Gál Sándor költő, prózaíró, publicista, a szlovákiai magyar irodalom egyik legrangosabb képviselője, 1937. november 29-én született Búcson.
Általános iskolai tanulmányait 1944-ben kezdte meg, a második világháború után Érsekújvárban, Párkányban és Ipolybélen tanult. A gyerekkori élmények, a háború, a kitelepítés, a deportálás, a magyar tannyelvű iskolák bezárása, a szlovák nyelvű oktatás bevezetése meghatározó történések életében, melyek írói pályájának egyik fő vonulatát képezik. 1959-ben érettségizett a komáromi mezőgazdasági szakközépiskolában. Komáromhoz köthető irodalmi munkásságának kezdete is. Ezt követően Pozsonyban a Szabad Földműves c. lap szerkesztőjeként tevékenykedett. 1969-től két éven át az újonnan megalakult kassai Vox Humana-Emberi Hang elnevezésű magyar nyelvű színház (mai Thália Színház) – melynek létrejöttében maga is segédkezett – dramaturgjaként dolgozott. Itt mutatták be 1970-ben A szürke ló című mesejátékát. 1970-től A Hét című hetilap kelet-szlovákiai munkatársaként végezte munkáját, 1992-ben megalapította a kassai Keleti Napló című havilapot, melynek megszűnéséig főszerkesztője volt.
Az írás, újságírás mellett Gál Sándor szervezője lett az irodalmi, anyanyelvi, közéleti-kulturális rendezvényeknek, mint a Szenczi Molnár Albert Napok, a Jókai Napok, a Kazinczy Napok, a Kármán József Napok, művelődési táborok és nyári egyetemek egész sora, továbbá egyik kezdeményezője volt a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napoknak. 1997-től a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke, 1998 és 2003 között az Anyanyelvi Konferencia társelnöke, részt vett a Magyarok Világszövetsége munkájában, az Együttélés politikai mozgalom megalapításában és a CSEMADOK elkötelezettjeként a szervezet Kassa-vidéki Választmányának elnöke volt 1974 és 2006 között, 2006-tól pedig annak örökös tiszteletbeli elnöke.
Gál Sándor szemléletének egyik kiindulópontja a nemzetiségi lét, a másik az emberi lét korlátozottsága.
Versei általában elbeszélhető élményhez, cselekedethez, leírható tájhoz kapcsolódnak.
Írásait szociográfiai jellegű dokumentumelemek gazdagítják. A csehszlovákiai magyarság megaláztatásokkal teli időszakát élte át maga is nemzedéktársaival, s ehhez képest kellett mégis megmaradni. Írásai, elbeszélései, gyermekirodalmi művei, esszéi, publicisztikája tárgyiasság és költőiség egymásra hatását mutatják. Írói-költői mondanivalója kimeríthetetlen forrása a felnevelő táj, a szülőfalu a maga tárgyi és szellemi valóságában, és ez az élménykör egész életművét áthatja.
Gazdag, sokszínű életművének mérlege: öt elbeszéléskötet, négy regény, öt – gyermekeknek szóló – verseskötet, egy mesejáték, tíz szociográfia és riportkötet, tízkötetnyi irodalmi publicisztika, huszonegy kötetnyi válogatott és egybegyűjtött írás.
Főbb művei (a teljesség igénye nélkül): Arc nélküli szobrok; Napéjegyenlőség; Nem voltam szent; Szabad vonulás; Folyó; Kavicshegyek; Mesét mondok, valóságot; Az Éden és a Golgota között; Mélyutak; Függőleges hullámzás; A megtorlás békéje; A piramisok megmaradnak; Smink nélkül; A Keleti Napló története.
Gál Sándor munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták: Madách Imre-díj, József Attila-díj, Berzsenyi-díj, a Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérme, a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüst plakettje, a Madách Posonium Életműdíja, Pulitzer-életműdíj.
Tagja a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának. Az AB-ART Könyvkiadó 2000-től jelenteti meg életműsorozatát.
Portálunk nevében is gratulálunk a kitüntetetteknek, további jó egészséget és alkotóerőt kívánván a mindennapjaikhoz!
Szaszák György
/fotók: Németi R./
