A budapesti Magyar Népmese Színház május 28-án reneszánsz hangulatot csempészett a kassai Thália Színházba – a magyar népmese –irodalom egyik legismertebb alakjáról és egyben legnépszerűbb uralkodójáról -Mátyás királyról mutatott be egy mesejátékot „ Mátyás király születése napja” címmel. Ezúttal a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola kisdiákjai lehettek a király vendégei. A lelkes meseolvasók több Mátyás-mesét is felismerhettek a produkcióban – az Okos Katicát, a Kolozsvári bírót, Mátyás az igazságost és Mátyás király bolondját is.
Az interaktív mese Mátyás király születésnapjára rendezett lovagi tornával indult, ahol a közönség is bekapcsolódhatott az előadásba. A gyerekek bravúrosan alakították a bátor lovagokat, az elegáns udvarhölgyeket, az éles eszű Katicát, de még a fát hordó embereket is. A bálon közös tánccal köszöntötték a királyt. Ezután az uralkodó álruhát öltött és elindult körülnézni az országban. Megismeri az egyszerű emberek sanyarú életét, majd leleplezte a zsarnok kolozsvári bírót. Megismerkedhettünk az okos és hűséges Beatrix királynéval is, aki a király törvénye ellenére egy panasz-ügyben igazságot tett – amiért a király megbüntette – de a királyné a büntetést maga javára fordította. Az előadást élőzene kísérte autentikus hangszereken
Mindenki felszabadultan szórakozott, az időutazás során a mese üzenete, az igazság örök érvényű gondolata észrevétlenül beépült a fiatal publikum lelkébe.
Ezt a friss élményt itt Kassán a szülők akár tovább is építhetik gyermekükben. Érdemes lenne most elmagyarázni nekik, hogy a dóm déli oldala is Mátyás király idejében és az ő támogatásával épült. Az elődeink ezért a déli kapu homlokzatának háromszögű oromzatára hálából okkal állították Mátyás király életnagyságú páncélos kőszobrát. A dóm befejezetlen tornyát is róla nevezték el, mint ahogy bent a királyi oratórium felépítése – a hozzá vezető királylépcsővel – is az ő nevéhez kapcsolódik. Kassai tartózkodása idején Mátyás király ezen az oratóriumon ülve hallgatta a misét. A királylépcsőt később a szerelmesek lépcsője elnevezéssel is illették, mégpedig azért mert, ha ezen a csigalépcsőn két személy egyszerre, azonos sebességgel indult el, mielőtt felértek volna az oratóriumba, négyszer szembe találkoztak. Ennek az építészeti megoldásnak az igazi oka tulajdonképpen protokoláris megfontolású lehetett, vagyis – hogy a királynénak ne kelljen a király után kullognia. Mátyás király emlékét őrzi még a dómban a Lampas Corviniana- vagyis Mátyás király örökmécsese. Ez eredetileg a déli kapu elött állott, de az évszázadok időjárása annyira megviselte, hogy 1943-ban jobbnak látták behozni a dómba, ahol a püspökök sírboltja mellé helyezék el, szembe a Szent Kereszt – vasoltárral. Mindezt egy jó családi programnak javasolom, de elárulhatom, hogy az iskola részéről a Kassai séták során ezeket az ismereteket mi is tervezzük megosztani diákjainkkal.
Tóth Mónika
/fotó: Szabó A./
