Európa hercegnője volt
Magyar népünk az emberiségnek olimpikonokat, világbajnokokat, Nobel-díjas tudósókat adott – és voltak közöttünk olyanok, akiket egyedi humánus magatartásuk miatt a katolikus egyház a szentek közé emelt. Ez utóbbiak közé tartozik II. András királyunk lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet, aki 1207-ben született, és életének mindössze 24 éve alatt olyan emberi szeretetről és irgalmassági cselekedetekről tett tanúbizonyságot, amire nyolcszáz év után is megemlékezik a világ.
Szinte hihetetlen, hogy a maga korában a híre annyira elterjedt, hiszen akkor nem hogy internet, de még posta sem volt. Királylány léte ellenére leprásokat ápolt, mikor Thüringiát éhhalál fenyegette, szétosztotta a vagyonát. Temetésén több, mint kétszázezren vettek részt. Tisztelete jeléül II. Frigyes német-római császár mezítláb, daróc ruhában rótta le kegyeletét a koporsója előtt, pedig kikosarazta. Nem adta fel özvegységét, nem ment hozzá feleségül. Európában ő volt az első, aki kórházakat építtetett. Kétségtelen, hogy nem élt hiába. Ezt bizonyítja, hogy emléke nem csak Európában, hanem Saigontól Honoluluig, Dél-Amerikától Jeruzsálemig ma is sok helyen él. 2007. november 10-én Párizs 3. kerületében a polgármester „Szent Erzsébet, Európa hercegnője“ címen rendezett konferenciát. Gondolom, ez mindent megmagyaráz, hiszen a franciák nem szoktak meghatódni a magyar kultúrértékeken!
Kassának, és a gótikus építőművészet egyik legszebb itt található alkotásának, a dómnak is Árpád-házi Szent Erzsébet a védőszentje. Ember nagyságú kőszobra a nyugati kapu timpanonjában található, mégpedig úgy, hogy kezében tartja a dóm makettjét. Őt ábrázolják az északi kettőskapu elválasztó pillérén is. A XV. századi európai művészet legjelentősebb alkotásai közé sorolják a kassai dóm főoltárát. Az oltárszekrény főalakja Madonna a gyermek Jézussal. Jobbján áll a bibliai Szent Erzsébet – Keresztelő Szent János édesanyja-, bal karján pedig Árpád-házi Szent Erzsébet – kezében kanalat és tálkát tartva, amik a jóságának a jelképei. Az ő életének 12 jelenete látható a szárnyasoltár fatábláira festve, melyek 1474-1477 között készültek.
Engem természetesen az is roppantul érdekelt, hogy van-e valamilyen írásos emléke annak, hogy miért Árpád-házi Szent Erzsébet lett Kassa és a dóm védőszentje, amire a kassai jubileumi ünnepségen Pásztor Zoltán püspöki helynöktől, illetve Erdő Péter bíborostól reméltem választ, de csak azt tudták közölni, hogy nem tudnak ilyen irat létezéséről. Én úgy gondolom, maga az a tény, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet a közeli Sárospatakon született és 4 éves korától a szászok lakta Thüringiában élt – rejtheti magában a választ, mégpedig azért, mert Kassát a magyar őslakossággal keveredő ide vetődő és elkeveredő szászok építették várossá. Árpád-házi Szent Erzsébet tehát mind a magyar, mind a szász keresztények előtt olyan történelmi egyéniség volt, akinek emberi nagyságára felnéztek, akinek a példáját sajátjuknak érezték. /2008/
Az örök élet lehetősége
Alföldi Róbert, a budapesti Nemzeti Színház új igazgatója beszélget a televízióban Sztankay István színművésszel a pályájáról és az életéről. Alföldi jól kérdez, Sztankay pedig őszintén kitárulkozva válaszol. Nem tudtam, hogy nyolcan voltak testvérek, és hogy az anyjának milyen nehéz volt elviselnie, hogy öt gyermekét már el kellett temetnie. Szóba jött a hit kérdése is. Sztankay számára Isten léte egyértelmű, hisz benne, mert úgy tartja: „Nem véletlenül vagyunk ezen a világon, ennek oka van.“ Az okról viszont nem tud mondani szinte semmit, de látszik, hogy teljes meggyőződéssel hisz, és nem érzi szükségét a megmagyarázhatatlan megfogalmazásának. Alföldi kimondja, hogy ő nem hisz Istenben, de az is egyértelmű, hogy azért mégis nyitott valamilyen érintésre ebben a kérdésben. Alighanem ezért is kérdezi Sztankayt, hogy neki nem voltak-e valamikor kételyei, nem bizonytalanodott-e el egyes helyzetekben. A hetvenen túli színész természetes hangon ismeri be, hogy volt ilyen is, de alapjában véve nem változott a felfogása.
A beszélgetésük engem valójában nem nyugtatott meg. Inkább felkavart, mert láttam, nem értik: Isten az élet letéteményese! Elsősorban tőle függ, hogy marad-e élet a világegyetemben. Az ember valamiképpen az ő része. Az örök élet kialakításához, eléréséhez viszont szüksége van ránk, nekünk pedig rá. Hiszem, hogy lehetséges a világegyetemben valahol az erők olyan konstellációját létrehozni, ami a teljes jelenidejűség, jobban mondva időtlenség állapotát teremti meg. Ahhoz hasonló állapot lehet ez, mint mikor a szerelem tüzében a férfi és nő kiteljesülve egymásé lesz, amikor nem érzik azt, hogy volt múlt, hogy lesz jövő, hanem mindent az egyidejűség mindent átjáró mámora éltet. Lehet, hogy volt már ilyen. Lehet, hogy az éden bezárt kapuját kellene megtalálnunk, kinyitni. Éva piros almájára még ma is sokan emlékeznek… /2008/
