Kassán, az egykori Királyi Ház, később Főkapitányok Háza /Fő utca 67/ homlokzati falán 1995 óta Szabó Ottó képzőművész domborműve emlékezteti az arra járókat arra az eseményre, ami 1619. szeptember 17-én játszódott le e falak között, ugyanis a városba bevonuló I. Rákóczi György hajdúi válogatott kínzások után megölik Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Körösi Márk jezsuita papokat, mert nem tagadták meg katolikus hitüket, és mert nem fogadták el Kálvin János hitújításait, vagyis a reformációt. Ezt a három kassai vértanút II. János Pál pápa 1995. július 2-án Kassán, a városba tett látogatásakor, a repülőtéren avatta szentté.
Hogy a kassai vértanúk esete regénytéma is lett, erről eddig nem is tudtunk . Tüskés Anna irodalomtörténésznek köszönhetjük, hogy Rab Gusztáv író hagyatékában megtalálta a mindmáig kiadatlan Szent optika című regényét, ami a kassai vértanúkról szól.
Akit érdekel ez a téma annak ajánljuk, hogy ma /szeptember 9./ jöjjön el a MaJel Rovás Központba, ahol 17.00 órai kezdettel Tüskés Anna irodalomtörténésztől, a Rab Gusztáv írói hagyatékának gondozójától sok érdekeset tudhat meg magáról a szerzőről, aki 1901-ben Rohoska József néven, Sárospatakon egy református pedagógus családban született. A második világháborúig újságíróként tevékenykedett Budapesten. Több lapnak is dolgozott. 1938-tól a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők c. képes hetilap főmunkatársa lett. 1949-ben az írásait folyamatosan politikai támadások érték, mégpedig azért, mert nem volt híve az új politikai rendszernek. Még ebben az évben ki is zárták a Magyar Írók Szövetségéből. Franciaországba emigrált Bölöni György támogatásával, ahol a Flammarion kiadó vállalta a kitelepített emberekről szóló regényének kiadását. A Szent Optika című regényét 1960-ban fejezte be, de eddig csak kéziratban maradt fenn. Rab Gusztáv 1963. január 4-én Dreux városában hunyt el. Megmaradt kéziratai csak 2013-ban jutottak vissza Budapestre, a Petőfi Irodalmi Múzeumba.
/sz/
