A mondás szerint a vadászathoz való kötődés vele születik az emberrel, egy ösztönszerű szenvedélynek a maradványa, egy ősi hagyomány, ami máig fennmaradt. A vadászat egy fajta rituálé. Olykor hajnali ébredések, puskatisztítás, a gondos felszerelés bekészítése. A vadászat szó hallatán sokan azt gondolják, hogy csak a vad kilövése a cél. A vadásznak számos feladata van, a vizsgája letevésekor egy fajta esküt tesz, amely szerint gondozni és ápolni fogja a vadászterületét és annak lakóit. A felvidéki vadász Pásztor Dénes ezt az esküt közel 30 esztendeje tette le, és mai napig ehhez tartja magát. A természet iránti szeretet és a vad iránti tisztelet vezérelte ehhez a hivatáshoz.

Pásztor Dénes a királyhelmeci vadászmezőkön

Ahogy Dénes is mondta: a vadászat nem csak a vad elejtéséről, kilövéséről szól, hanem a vadásznak a kötelessége a vadat óvni és gondosan etetni, etetőket készíteni, jobb és szebb körülményeket teremteni számukra, ez a vadász feladata.

A vadetetőnél

A puska sem sülhet el mindig, a vadászoknak tartaniuk kell magukat a protokollhoz. A vadászgazda kiírja, az adott évszakban, melyik vadra lehet vadászni. Az úgy nevezett magas vad, az őz vagy a szarvas elejtéséhez szükséges az engedély. Az apró vad: a nyúl, a vagy a fácán elejtése október végén és november elején történik, többnyire egy csoportos vadászás keretén belül. De vannak az úgynevezett károkozó vadak, a róka és a vaddisznó, amelyek kilövése egész évben megengedett.

´´´´A vadkilövés úgy történik, hogy a gazda kiírja az engedélyt, ami alapján elejthetjük a megszabott, megengedélyezett vadat. Nem igaz az, hogy csak a legszebb vadakat lőjük, az egészségeseket. Ez nem így van, mivel az állományunkban előfordulhatnak sebzett, idősebb, sőt beteg egyedek is, amiket el kell távolítani az egészséges környezetből. Én, ha elejtek egy vadat, az egyik szemem örül, a másik sír, mivel büszke vagyok, hogy van egy szép trófeám, és egyben szomorkodom is, mert a vadat gyászolom. Természetesen a vad elejtésekor a méltó tiszteletet megadjuk a vadnak.´´ – vallja Dénes.

A jóvadász úgy lövi meg a vadat, hogy az ne szenvedjen

A vadászat mesterségét apósától, Bimba Györgytől sajátította el. Az ezzel járó apró trükköket és szabályokat, egyszóval mindent tőle tanult.

A királyhelmeci vadásztársaság 1300 hektáron gazdálkodik.

Bimba bácsi előszeretettel emlékszik vissza a régi nagy vadászatokra, ahová néhai felesége is gyakran elkísérte.

A vadászhagyományok apáról fiúra szálnak, a modern világban viszont nem ritka az sem, ha a lányok is tovább viszik ezt az örökséget.